Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVIII. kötet (Budapest, 1887)

47 13- §-ának 2. pont d) betűje szerint sommás eljárás alá tartoznak; és tekintve, hogy az A. a. szerződés Körmenden jött létre, az 1868: LIV. tcz. 35. §-a szerint pedig a szerződés teljesítésének elmulasztásából eredhető kártérítés iránti perek azon bíróság előtt indíthatók, melynek területén a szerződés létrejött: ennélfogva, stb. (1886. decz. 27. 23281. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. ítélő tábla végzése megváltoztattatik és az e. f. bíróság végzése hagyatik helyben. Indokok : Habár az elsöfolyamodási bíróság Ítéletének támogatására felhozott azon körülményből vont indokolás, hogy azon ingatlan, melynek elvont haszna miatt felperes kártérítési keresetét indította, Horvátországban feküdvén, a magyar bíróságok nem illetékesek, alaposnak el nem fogadható, a mennyiben az A. a. haszonbéri szerződés Magyarországban köttetvén, a felek a hazai bíróságok illetőségét fogadták el, mind a mellett az első bíróság ítéletét helyben kellett hagyni ; mert jelen kártérítés iránt indított perben, mely az 500 frt összeget meghaladja, a kir. járásbíróság azt, hogy nem illetékes, helyesen mondotta ki, mivel az 1868: LIV. tcz. 93. §-át módosító 1881 : LIX. tcz. 13. §-a csak az okiratilag kötelezett készpénzbeli követelés vagy helyettesíthető ingóságokra nézve engedi meg a per tárgyának értékére való tekintet nélkül, hogy 500 frton felül is a sommás eljárás kiköttessék, de a haszonbérleti viszonyból származtatott, szerződésileg összeg szerint előre meg nem határozott kártérítési kereset a készpénzbeli követelések fogalma alá nem esik ; mert továbbá az 1881 : LIX. tcz. 13. §-ának d) pontja, mely a bérleti viszonyból felmerülő kérdéseket sommás eljárás alá utalja, a haszonbérletből eredhető kártéritési keresetekre nem alkalmazható ; mivel az ilyes keresetek az idézett 13. §-ban megemlítve nincsenek, kétségkívül azért, mert a haszonbéri viszonyból származó rendszerint bonyolult kártéritési ügyeket 500 frton felül a törvényhozás az egyes birák hatásköre alól ki akarta vonni ; ezeknél fogva, habár az A. alatti szerződés 37. pontjában a sommás bíráskodás ki van is kötve, minthogy azonban a törvény a kártéritési keresetekre nézve az önkéntes alávetést korlátozza és az 500 frtot meghaladó ügyekre nézve a törvényszékek illetőségétől eltérést nem enged, a bírói hatáskör és illetőség kérdése pedig