Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

mezték ; minélfogva alperest az alispán által foganatosított ujabb szakértői becsű költségein felül, még az előleges birói szemleköltségeivel is, tehát kétszeres becslési költséggel terhelni nem lehet. Az alispán előtt lefolytatott tárgyalásnál felmerült képviseleti költség czimen követelésbe vett 60 forintra nézve felperesek elutasitandóknak találtattak, mivel olyan eljárásból kifolyólag, melyben a feleket képviseleti költség meg nem illeti, a képviselettel járó költségek és kiadások a törvény rendes utján sem ítélhetők meg, stb. (1886. ápr. 6. 45926. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy az alperesnek az alispáni határozat folytán fizetett 4288 frt 24 kr. és jár. visszafizetése iránt elleniratilag előterjesztett viszonkeresete magában foglalja szükségkép azt a kérelmet is, hogy az 1871: XL. tcz. 30. §-a alapján hozott alispáni határozat hatályon kivül helyeztessék és alperes kártérítésre nem kötelezettnek mondassék ki, mert a fizetési öszszeg visszaitélése csak folyománya lehet az alispáni határozat hatályon kivül helyezésének és a közigazgatási uton marasztalt alperes felmentésének ; tekintve, hogy az 188 J : LIX. tcz. 8. §-a a viszonkeresetet mindennemű polg. perekben megengedi, ha az a keresettel ugyanazon egy jogalapból származik és erre nézve az 1871 : XL. tcz. 3o.j*§-a sem tesz kivételt, de a jogszolgáltatás általános érdeke is nem a perek ok nélküli szaporítását, hanem azt kívánja, hogy az ugyanegy jogalapból származtatott és egymással jogilag összefüggő ellentétes igények a perrend korlátai közt egy perben és egy Ítélettel biráltassanak el; tekintve, hogy a jelen esetben ugy a felperes keresetének mint az alperes viszonkeresetének jogalapját az 1871 : XL. tczikk 30. §-a képezi, a mely szerint az alispáni határozatban meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshet orvoslást; azt pedig, a mi iránt az alperes most viszonkeresetileg orvoslást keres, a felperesi keresettel ugyanegy a perdöntő vitás kérdésben ; az alperes kártérítési kötelezettsége fenállásának vagv fen nem állásának és mérvének kérdésében jogilag elválaszthatlanul összefügg ; miután a másodbiróság az alperesi viszonkereset érdemében nem határozott, hanem azt azon el nem fogadható indokból, mert