Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

319 A budapesti kir. itélö tábla: Az első biróság Ítélete . . . helybenhagyatik, stb. Indokok: A ker. törv. 472. §-a szerint a szerződő felek jogaikra és kötelezettségeikre nézve a biztosítási szerződésben csak annyiban intézkedhetnek, a mennyiben erről a ker. törv. II. rész 7. czim 2. fejezete nem intézkedik. De arról, hogy a tüzkárbiztositási szerződés annak létrejötte után beállott valamely körülmény következtében mikor veszti hatályát? a ker. törv. a 485., 488. és 390. §§-ban világosan intézkedik. A 484. §. pedig jogot ád a biztositónak, hogy szerződésileg kiköthesse, hogy ezen szakaszban emiitett esetek beálltával a szerződés hatályát veszti. Miből következik, hogy a felek az idézett §-okban foglaltakon kivül még más oly körülményeket, melyeknek fenforgása esetében a tüzkárbiztositási szerződés hatályát vesztené, szerződésileg megállapítani jogosítva nincsenek s az ilyen szerződési kikötések a k. t. 472. §. határozott rendelkezése szerint hatálylyal nem birnak. De az általános biztosítási feltételek 7. §-ában foglalt azon kikötés, hogy alperes kötelezettsége megszűnik vagyis a biztosítás hatályát veszti, ha a biztosított tárgyak rendelkezési jogosultságában zálogolás folytán változás áll be, nem oly intézkedés, mely a ker. törv. 485. §. 1—5. pontjában, a 488. §. harmadik bekezdésében, a 490. §-ában körülirt rendelkezés alá lenne vonható. Nem vonható ezen kikötés a ker. törv. 484. §. rendelkezése alá sem, mert ezen §. intézkedése szerint jogosítva van ugyan a biztosító szerződésileg kikötni, hogy ha a biztosított tárgy tulajdona, illetőleg a tárgyhoz való érdek a szerződés tartama alatt megy át, a biztosítási szerződés hatályát veszti, de a végrehajtási zálogolás által, mely miatt alperes a szerződést hatálytalannak tartja, a biztosítottnak a biztosított tárgyakhoz való tulajdonjoga a dolog természetéhez képest nem, de még a biztosított tárgyakhoz való érdek sem megy át másra oly módon, hogy a biztosított érdeke megszűnnék, mert a hitelező zálogjogával terhelt tárgyak a hitelezőnek kielégítési alapul szolgálnak, a hitelező kielégítésével pedig -a végrehajtást szenvedett tartozásától szabadul és igy kétségtelen, hogy a biztosítottnak a biztosított tárgyakhoz való érdeke az ezekre vezetett végrehajtás által meg nem szűnik. Az pedig, hogy a ker. törv. 484. §-a nem azon esetről intézkedik, midőn a biztosított