Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

30? minthogy e jogot a görög alapítók megadták a román katonaságnak, cselédségnek és az idegen görög kereskedőknek is. Az 0. a. tanácsi végzéssel azután a négy (görög) folyamodó kereskedőnek adatott meg a templomépitési engedély s indokoltatott ez azzal, hogy az egyház épitése s fentartása által senki terheltetni nem fog és hogy a templomba a katonaságon s az idegeneken kivül 245 lélek fog járni. (Zu diesem Bethause sich haltende Familien und Seelen). A templom erre felépült 1787-ben s lett R. szerint : Templum civium graecorum Coronensium. A felirat is, melyet azon egyház viselt (Haec sacra aedes S. S. Trinitatis tempore Aug. Imp. Josephi II. annuente incl. Magistratu Coronensi cunctis quidem Orientális ritus Grseci, prsecipue vero Civibus modernis ac eorum haeredibus Graecis dicata, Anno 1787) tulajdonkép azt fejezte ki, hogy a templom nyitva áll minden görög-keleti vallásunak, de a görög polgároké és azok örököseié. Ezt az inscriptiót csak a görög compania neheztelte, a miért az a polgár-görögök és nem a görög compania tulajdonát akarta kifejezni. Végre az S. alatt okirat nem tartalmaz egyebet, mint az F. és G. a. szerződések mellett megvásárolt két háznak átruházását az uj egyház részére. Ez az egyház alapításának egész története, a melynek folyamán egyetlen egy elfogadható adat sem volt arra, hogy a görög alapítók az ő pénzükön egy oly egyházat akartak létesíteni, a melyben a tulajdoni és a rendelkezési jog közös legyen a románokkal. Az bebizonyított tény, hogy az egyház építésének eszméje a görög Panajot Hadzsi Nikában fogamzott meg s benne talált legbőkezűbb létesítőjére is. Róla mondják most a felperesek azt, hogy ő nem görög nemzetiségi, hanem általános jellegű görögkeleti egyházat akart alapítani, nemzetiségre való tekintet nélkül, és ezt bizonyitni akarják magának Panajotnak ama nyilatkozatával, a melyet ő a gróf Nemesféle investigatio alkalmával 1789-ben X. szerint tett. De azon investigatio tárgyát nem a görögök és románok közt, hanem a románok részvéte nélkül a polgár-görögök és a görög compania, tehát maguk a görögök közt felmerült vitás kérdések képezték, és a kérdés, melyet gróf Nemes Panájothoz intézett, nem az volt, hogy tiszta görög vagy vegyes