Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

293 a kir. itélö tábla Ítélete megsemmisíttetik s ezen másodfokú bíróság utasittatik, hogy uj ítéletet hozva, vádlottakat azon büntetendő cselekményben mondja ki bűnösöknek, melynek általuk való elkövetését a tényállással, illetőleg a bizonyítékokkal megállapítottnak és a megfelelő törvény alá esőnek tart. 114 Vádlottnak védekezési joga nem terjed ki arra, hogy ártatlan egyéneket, tudva ártatlanságukat, a biróság megtévesztésével bűnperbe keverje. (1887. május 24. 3761. sz. a.) A m. kir. Curia (gyilkosság, hamis vád és lopás miatt vádolt Cs. Zsigmond és társa ellen a komáromi kir. tszék előtt folyamatba tett bűnügyben)... Vádlott ténykedése a Btk. 227. §-a alá eső hamis vád bűntettét kétségtelenül azért állapítja meg, mert vádlottnak védekezési joga nem terjedhet ki arra, hogy ártatlan egyéneket, tudva ártatlanságukat, a biróság megtévesztésével bünperbe keverje és személyes szabadságától is megfosztassa, stb. ii5Az eredmény valószínűségének előrelátása mellett foganatosított cselekedet esetében, az ennek következtében létrejött, az előre látottal azonos eredmény, ez utóbbinak szándékos voltát teljesen megállapítja. (1887 május 18. 5723. sz. a.) M. Károly többekkel (köztük Cz. Jánossal) korcsmában mulatott, időközben kiment az udvarra többekkel (köztük Cz. János); itt a boros Cz. János belekapaszkodott M. Károlyba, ki őt azon szavakkal: aereszszen el Cz. bácsi !» magától ellökte; Cz. a földre esett és lábát törte. A kecskeméti kir. tszék e miatt M. Károlyt a gondatlanság által okozott s a Btk. 310. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében mondta ki vétkesnek és e miatt 1 havi fogházra és JO frt pénzbüntetésre ítélte. (1886. febr. 13. 5867. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla vádlott szándékos cselekmé-