Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

224 ban vegye át; felperes kereskedelmi megbízottjának ezen eljárásból származott követeléseért pedig a K. T. 49. §. értelmében felperes felelős. Felelős pedig még akkor is, ha alperes a repczét a hajóra öntve tartozott volna is átadni (mit különben a «bordfrei» kifejezés, mely csak annyit jelent, hogy még a hajóra rakodás költsége is alperest terheli, nem bizonyít), mert a repcze átvételével megbizott személy a K. T. 43. §. értelmében arra is meghatalmazottnak tekintendő, hogy ezen az átadás módozatára vonatkozó megállapodástól eltérjen. III. De helyesen marasztalta el az elsöbiróság alperest az A. alatti első tétele alatt emiitett 3000 métermázsa repcze után métermázsánkint 10 krajczárban összesen 300 forintban, mert az elsöbirósági ítélet e részben helyes indokolása szerint alperest ezen 10 kr. különbözethez követelési jog meg nem illeti. IV. Az elsőbiróságnak a kereseti követelés ezen pontjaira vonatkozó ítéletét is helybenhagyni kellett, az abban felhozott indokok alapján és azért, mert a 2 Q. és 2 S. alatti levélből, de alperes felek beismeréséből is kitűnik, hogy azon kérdés eldöntése, hogy alperes a kérdéses 1500 métermázsa repcze után 14 forintot vagy 14 forint 20 krajczárt lesz-e jogosítva számítani, függőben hagyatott; azáltal tehát, hogy alperes ezen repczemennyiséget is átadta, felperes pedig azt átvette, sem azt, hogy felperes belenyugodott abba, hogy annak ára 14 forint 20 krajczárjával számittassék, sem azt, hogy alperes nyugodott volna bele a 14 forint árba, megállapítani nem lehet, hanem a felek által függőben hagyattak, ezen vitás kérdést jelen perben kellett megoldani. A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélő táblának ítélete — a mennyiben felperes keresetének 869 frt 20 kr. iránti részével elutasittatott, mint nem neheztelt — érintetlenül marad, alperes által felebbezett egyéb részében pedig helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróságnak Ítéletét az abban felhozott okoknál fogva annyival is inkább helyben kellett hagyni, mert felperes által a válaszhoz becsatolt levelezésből és okiratokból kétségtelenül az tűnik ki, hogy peres felek között bizományi viszony forgott fen és hogy alperes felperesnek vételi bizományosa volt s miután a fenforgott jogviszony az előadott összes adatok