Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

89 1886. ápr. 14-én törvényes ok nélkül bocsátottak el nevelői állá­sából s a ki a próbaéven belül a felmondást elfogadni nem tar­tozott s olyat fentartás nélkül nem is fogadott el ; megfizessék. Helyesen marasztalta el tehát az elsöbiróság alpereseket a II. év­negyedre keresetbe vett 750 franc dij fizetésében és ezt ők nem is neheztelik. A mi már most felperesnek élvezeti ellátását illeti, ez nem ugyan a nevelői dij kiegészítő részét, de mindenesetre annak a tényleges szolgálattal kapcsolatos járulékát képezte azon czélból s azzal a rendeltetéssel, hogy felperes az önfentartására szüksé­ges kiadások nélkül teljesíthesse szolgálatát, hogy számára tisztán maradjon fen a kötelezett szolgálati dij. A midőn tehát alperesek törvényes ok nélkül elvonták felperestől 1886. ápr. 14-től az ellá­tást, ezért ő kárpótlást követelhet tőlük azon a fen forgó viszonyok tekintetbe vételével birói belátás szerint meghatározandó időre, a mig magának ellátást is biztosító nevelői alkalmazást másutt nem szerezhetett; mert ha felperes a szolgálati dijat, mely különben részére tisztán maradt volna fen, önfentartására volt kénytelen fordítani : ez által ö nyilvánvalóan s jogellenesen károsodott; azt pedig alperesek nem bizonyították, de nem is tehető fel valószí­nűséggel, hogy felperes magának olyan nevelői állást az iskolai év folyama alatt szerzett, vagy szerezhetett volna: ennélfogva biróilag megállapítandó , hogy felperest a tőle elvont ellátás egyenértéke is július haváig, vagyis 1886. ápril 14-től fogva három hónapra jogosan megilleti. És mivel jelen keresetében a felperes egy havi ellátás egyenértékét vette 1886. ápr. 14-től fogva május 13-ig igénybe, a 100 frttal felszámított egy havi egyenérték mennyi­ségét pedig alperesek beismerik : azért e czimen felperesnek a kiereseti 100 frt is megítélendő volt, stb. 43­A csődnyitás hatályának kezdetével a közadós csak a csőd­tömeghez tartozó vagyon feletti rendelkezési jogát veszti el (1881 : XVII. tcz. 8. §.), de nem egyszersmind átalános cselekvési képességét, minélfogva nincs kizárva az, hogy a közadós a csődeljárás folyama alatt is csődön kivül saját személyében perbe ne idéztethessék s ne marasztaltathas-

Next

/
Thumbnails
Contents