Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

vagy hogy az ezen hivatásban a közvádlóval együttesen esetleg alternative jár el; tekintve, hogy az 1871 : XXXIII. tezikkben benrejlö e kettős szempontot az igazságügyminiszter által 1872. évben, tehát közvetlenül a kir. ügyészség és az uj bírósági szervezet életbeléptetése után kiadott ideiglenes bűnvádi eljárási szabályok a +-ik és 108 §-ban, valamint a 115. §. második és harmadik bekezdésében nemcsak fentartották, hanem a magánvádlót a bűnvádi eljárásban megillető jogkörnek legalább a leglényegesebb mozzanatokra kiterjedő meghatározásával egyúttal szabályozták is ; tekintve, hogy a Btk.-ek hatályba léptetéséről intézkedő 1880: XXXVII. tcz. 44.. §-ában adott felhatalmazásnál fogva 1880. aug. 15-én 2265. sz. alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet tovább fejlesztve az elfogadott rendszert, 23. §-ában összhangzásban az 1871 : XXXIII. tcz. 17. §-ából származó, fentebb kiemelt megkülönböztetéssel magánvádlónak jelölvén meg azon sértett felet, a kinek indítványától van függővé téve a bűnvádi eljárás megindítása, ezen magánvádlónak jogkörét a bűnvádi eljárásban a kir. ügyészszel teljesen egyenlővé tette; mig ellenben a hivatalból üldözendő cselekmény által sértett, illetőleg károsított magánszemélyt a «sértett fél» elnevezés alá foglalván, a rendelet 27., 28. és 29. §-ában részletes rendelkezéseket állapított meg arra nézve, hogy az illető magánfél sérelmét okozott cselekménynek elkövetője, a sértett fél panaszának a kir. ügyész általi mellőzése által, vagy a kir. ügyésznek a sértett fél panaszával ellenkező indítványa, esetleg az alantas bíróságok netaláni tévedése folytán, a bűnvádi eljárástól és a büntetéstől jogellenesen el ne vonattassék ; tekintve mindazonáltal, hogy azon számos és lényeges jogi biztosítékok mellett is, és azok daczára, melyeket az idézett rendelet a sértett fél részére tartalmaz : birói határozat elleni perorvoslatot, nevezetesen a felebbezési jogot a 28. és 30. §-ban csakis föltételesen, s egyedül azon esetre engedi meg a sértett félnek, s illetőleg csak az esetben tulajdonit a sértett fél által használt felebbezésnek hatályt, ha a vizsgálatot megszüntető határozat vagy vádlottat felmentő Ítélet ellen .a kir. ügyész nem felebbezett: ha tehát a sértett fél által fulebbezéssel megtámadott