Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)
a tévedésbe ejtés eszköze s ekként a megtévesztés a ravasz fondorlat, a hamisitás mozzanatát absorbeálja E felfogás jogosult addig, mig a hamisitás önálló jogi jelentőséggel nem bir; a ki hamis könyvet készit könyöradományok beszedése végett, az nem tesz mást, mint a ki magára hazudik valamely állapotot, némaságot színlelve, vagy más egyén helyett adja ki magát a czélból, hogy valakit tévedésbe ejtsen. E hamisításnak, a tényállás, az állapotok ezen elferditésének azonban nincsen egyéb czélja, mint zavarba ejteni, megtéveszteni a sértett felet s a mint e czél elérve lett, e hamisítványokra nincsen többé szükség, nincsen többé létokuk, merőben csak eszköz voltak s ezért a csalás csakugyan absorbeálja azon hamisításokat. Más a helyzet azonban a magánokirathamisitásnál. Ez nem szűnik meg (az okirat) például a fizetés kicsalása, tehát a megtévesztés megtörténte által, sőt épen akkor kezdődik szerepük, akkor lép előtérbe okirati minőségük, mert hivatásuk az, hogy bizonyítsák, miszerint a kérdéses fizetés megtörtént. E hamisítványok tehát több mint a ravaszság egyszerű eszköze : ezek a bűntény után még tovább szerepelnek, léteznek s van saját hivatásuk, jogi jelentőségök. Azért ezeket a ravasz felhasználás (a csalás) nem is absorbeálja. A logika törvényeivel ellenkezik az, hogy önálló ethikai, illetve büntető jellentőséggel biró cselekmények mások által absorbeáltassanak. Ily absorptio csak a magántényekre nézve létezik, hol a nagyobb fokozatos absorbeálja a kisebbet : az ölés a testi sértést, a testi sértés a tettleges becsületsértést. De önálló és heterogén cselekményekre az absorptio logikailag kizárva van. Némi törvényes alapot nyer e levezetés azon körülményben, hogy ugy az általános felfogás, valamint a btk. 403. §-a szerint a hamis váltó készítése és beváltása soha nem csalás, hanem okirathamisitás. Pedig ha a jelen eset csalásnak minősíttetnék, akkor minden váltóhamisítás csalást képezne, mert párhuzamot vonva: amott hamis váltó, itt hamis nyugta készíttetik és ez a sértett félnek felmutattatván, ez által arra fizetésadás vagy teljesítés történik. A fizetés megtörténte után az okmány mindkét esetben azon