Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

38o műveletből reá mint társulatra valóságos nyereség háramlott. Igaz ugyan, hogy az egyes részvényvásárlók saját személyüket illetőleg annyit fektettek be, a mennyit tényleg kifizettek a részvényjegyért, jelen esetben azonban nem a vásárlók ügye, hanem a vállalat adóztatása forog szem előtt; ez utóbbi nézpontból pedig tökebefektetésnek csak az veendő, mit a vállalat mint társulat maga fektet be; már pedig a társulat tőkebefektetést csak az általa kibocsátott uj részvények névértéke erejéig eszközölt, az u részvények vásárlóival szemben csakis az eladott részvények névértékéig lévén kötelezve. Valamint nem tekintheti egy nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy társulat befektetett tőkének azt az összeget, a mit egy részvényese esetleg általa megvett árukért a társulat pénztárába fizet, mert ez a nyers jövedelemhez, az eladott áruk előállítási költsége pedig a kiadási rovatba tartozik: ép ugy, ha a vállalat uj részvényeket ad el, tekintet nélkül arra, hogy ki a vásárló, a részvény névértékének megfelelő ellenszolgáltatás értekének levonása után, az összes bevétel nyereség természetével bir. Az uj részvények névértékén felül fizetett árt (agiot) tökebefektetésnek tekinteni nem lehet; mert ha ez a bevétel befektetett tőkének tekintetnék, akkor azon részvényesek nyereményosztalékát, kik részvényeiket a névértéken felül fizetett ár mellett vagyis drágábban vették, mint a többiek, nem a részvények névszerinti értéke után, hanem a fizetett névértéken felüli ár hozzá számításával kellene magasabb arányban kiadni ; ekkor beállana az a visszásság, hogy ugyanazon részvénytársulat részvényeinek egyik részlete után alacsonyabb, másik után magasabb arányú jövedelmet osztana ki, minek pedig megtörténnie nem szabad. A fentebbiekkel kimutatva van, hogy az uj részvények névértékén felül fizetett ár természeténél fogva a vállalat valóságos jövedelmét képezi, s mint ilyen hivatkozott törvény értelmében az adóalapból ki nem vonható. De nem vonható ki oly czim alatt sem, hogy ezen jövedelem a társulat által tartalékalapba helyeztetett; mert az 1875. évi XXIV. tcz. 4. §. b) pontja szerint a tartalékalapba helyezett jövedelem csak az esetben vonható ki az üzlet nyers jövedelméből, ha ezen tartalékalap a gépek, stb.