Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

36i réssel szemben, ennek érdekeltsége erejéig külön megállapítani nem lehet, s az itélet után a per össztárgyának értéke, illetve az az összesen megítélt értékhez mért illeték jár, s a mennyiben az többet terhel: a fizetéskötelezettség egyetemleges. (1887 január 4. 490/86. sz. a.) 309Ha a gyár tüz által megsemmisíttetvén, újra felépül s a gyári üzletet újra folytatja, az arra jogerősen kivetett üzleti vagy III. oszt. ker. adó a megszűnés idejétől törlendő, a felépítés után az üzlet megkezdésétől azonban uj adókivetésnek van helye. (1887 január 4. 10525/86. sz. a.) 310. Oly jogügyletek után, melyek ingó dolgoknak visszteher, vagy ajándékozás utján való átruházása iránt, illetékegyenérték alá tartozó jogi személyek között, magán illetékköteles személyek részvétele nélkül jöttek létre: ajándékozási, illetőleg III. fokozat szerinti illeték nem jár. (1885. évi 8856. sz. a.) 3". Midőn elhalt férj hagyatékát ingatlan képezi, a haszonélvezet után kiszabott illeték erejéig a zálogjog a hagyatékot képező ingatlanokra be nem kebelezhető, hanem az az özvegy javára esetleg bekebelezett haszonélvezeti szolgalmi jogra csak felülkebelezés által biztositható. (1887 január 2213/86. sz. a,) 312. 1. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság 1886. évi márczius 12-én tartott teljes tanácsülésében hozott 21. számú döntvényének határozata a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és ügyleteknek csak állandó évi fizetéssel bíró tisztviselői és közegeinél, ugyancsak azok állandó és változásnak alá nem vetett évi fizetésére nyerhet alkalmazást. 2. Ha nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyleteknél, az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai részére minimalis összegben, de nem fizetésként megállapított évi összegen felül, az alapszabályok vagy közgyűlési határozat folytán, a válla-