Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

355 tartja, a tulajdonos intézet által használt helyiségek bérértéke az üzlet évi nyers jövedelméből levonandó. (1886. június 15-én, 9832/85. sz. a.) 278. Ha állami tisztviselő magasabb fizetés élvezetébe lép elő, a szolgálati dij levonásának ideje alatt nem csak a szolgálati dijjal terhelt magasabb fizetésrészlettől, hanem az összes évi fizetésétől nem fizet IV. oszt. keresetadót. (1886. évi június hó 15-én 9834/886 sz. a.) 279. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatósági tagjainak alapszabályilag minimális összegben meghatározott nyereményjutaléka (tantiéme) akkor is III. osztályú kereseti adó alá tartozik, ha az üzlet évi jövedelmének kedvezőtlenségénél fogva az igazgatósági tagok a minimális összegben megállapított jutaléknál többet nem kapnak. (1886. okt. 7. 7329. sz. a.) 280. A mennyiben valamely uradalom vagy földbirtokos sertéstenyésztéssel mint mezőgazdasági ággal foglalkozik, a saját mezőgazdaságán tenyésztett sertések eladása után, valamint a saját tenyészállománya részére történt makk vétele után III. oszt. kereseti adóval meg nem róható. (1886. évi október 7-én, 7570. szám alatt.) 281. Ha a III. oszt. ker. adóköteles terhére a III. oszt. ker. adó — bizonyos meghatározott, — egyszer-mindenkorra befejezett vállalatok után vettetett ki s ez a kivetés jogerőssé vált: a kivetett adóösszeg adóköteles terhére a három évi adókivetési időszak nem minden évében, hanem csak egyszer irható elő. (1886 évi június 30-án 3293. sz. a.) 282. Midőn a kincstár képviselője a közigazgatási vagy egyenesadófelszólamlási bizottságok határozatai ellen, az általa előterjesztett határozati javaslat indokaira hivatkozva szóval felebbez, s kijelenti, hogy szóbeli felebbezését külön indokolni nem kívánja: a közigazgatási és egyenesadó-felszólamlási bizottságok tartoznak 23*