Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

345 letek ama jövedelme tehát, mely a vállalat vagy egylet tulajdonát képezett és kisorsolt úrbéri állampapírok bevásárlási és beváltási ára között mutatkozó különbözetből származik : üzletadó tárgyát nem képezi. (1886. évi szeptember 13-án, 11 172/85. sz. a.) 236. Ha valaki a fenálló törvény ellenére marhalevél nélkül hajt vásárra marhát, ellene nem bélyegleletfelvételnek és ennek alapján nem bélyegilleték és birság kiszabásának, hanem az ily cselekményt tiltó törvényben megjelölt eljárásnak van helye. (1886. évi augusztus hó 19-én 7357/85. sz. u.) 2371. Ha a jelzálog már a föügylet iránti okiratban a szerződő felek által kiköttetett, ugy ez, az ugyanazon okirattól járó illetékmegszabásnál nem jő számitásba; azonban, habár e jelzálogi biztosítás a főügyletről kiállított okiratban megadatott, de a jelzálog alapjául szolgáló ingatlanok abban megnevezve nem lettek, s az ingatlanok megnevezésével a jelzálog érvényesithetése végett pótokirat állíttatik ki ; ezután a pótokirat után, és pedig mint különálló okirat után a lekötött jelzálog értékétől II. fokozat szerinti illeték jár. 2. Ha az illetéktartozás után befizetett végrehajtási költség visszatérítése is képezi a felebbezés tárgyát, az összes iratok határozathozatal végett a végrehajtási költség jogossága és helyességének elbírálására illetékes kir. adófelügyelőhöz teendők át. (1886. évi augusztus 26-án, 8257/85. sz. a.) 238. Az illetéki díjjegyzék 16. tétele dj, l) pontjában illetékmentesnek kimondott telekkönyvi bejegyzés alatt oly bejegyzés értendő, mely az anyagi jog szempontjából dologbani jogot nem ad, s hogy ez az illetékmentes bejegyzés dologbani jogot adjon, ahhoz még feltétlenül egy utóbbi telekkönyvi bejegyzésnek kell következnie ; miért is az utóbbi bejegyzés állapítja meg az előbbi bejegyzés illetékmentességét. (1886. évi szeptember hó 9-én, 8035. szám alatt.)