Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

3" cselédek «helyett» fizetett adó veendő oly adónak, melynek fizetetten hátraléka az 1875: VI. tcz. r. §. joghátrányát nem vonja maga után; és tekintve, hogy gyári üzletnek, politikai és közigazgatási okokból engedélyezett adómentessége a választói jogvesztést maga után nem vonhatja : a (Brassó városi) központi választmány (fölvevő) határozata helybenhagyatik. (1886 nov. 29. 363. sz. a.) i6g. . . Az 1879. évi L. tcz. 48. §. 2. bekezdése rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a most emiitett törvény visszaható erővel nem bir, és hogy mindazok, a kik a törvény életbe-léptét megelőző öt év előtt a magyar korona országai területén laktak és az adózok lajstromába felvéve voltak, a törvénynek 6. illetőleg 13., 16. §-aiban foglalt rendelkezései alá nem esnek, és sem honosítási okiratot szerezni, sem magyar honpolgári esküt vagy fogadalmat tenni nem tartoznak, stb. (1886 nov. 29. 608. sz. a.) 170. .. Az 1874: XXXIII. tcz. 4. és 15. §-a szerint az, a ki oly helyen, hol telekkönyv létezik, valamely ingatlan alapján a választói jogot igénybe venni kívánja, de a telekjegyzőkönyvbe sem maga, sem nejével illetőleg kiskorú gyermekeivel kizáró avagy közös tulajdonoskép bejegyezve nincs, míg az 1874: XXXIII. tcz. 15. §. a), bj, cj és d) pontjaiban felsorolt esetek kimutatása esetében is, a választói jog az igénylöt csak akkor illeti meg, ha azon személy, kinek tulajdonjoga a telekjegyzőkönyvbe be van kebelezve, a választói jogot ugyanazon ingatlan alapján igénybe nem veszi, stb. (1886. nov. 22. 103. sz. a.) 171. .. A felszólaláshoz csatolt adókimutatással be van bizonyítva, hogy id. Sch. Józsefre 1885. évben 84 frt 96 kr. adó volt kivetve, és hogy ezen adótartozás a jégkár czimén elengedett öszszeg beszámításával még 1885. évben kifizettetett; a felebbezés-