Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

állás világlik ki. Néhai P. György 1873. évi július 8-án halt el. özvegye a jelenleg vagyonbukott Sz. Mária, két gyermeke pedig P. János és alperes volt. Nevezett örökhagyónak hagyatéka a nagyváradi kir. törvényszéknek 1874.. évi május 6-án 7957. sz. a. kelt végzésével, gyámhatósági jóváhagyás mellett az özvegynek adatott át a terhek viselésének kötelezettsége mellett, mert ezek a kimutatott hagyatéki vagyont meghaladták. Az akkor 18 éves P. János feljelentésére, mely szerint özv. édes anyja 30,000 frtot meghaladó hagyatéki vagyont eltitkolt volna, a gyámhatóság a büntető bíróságot a bünvizsgálatnak az özvegy ellen leendő elren­delése iránt kereste meg, mire az özvegy 1874. évi 2905 számú beadványában, annak beismerésével, hogy nem minden hagyatéki vagyon lett általa bejelentve, abbeli készségét jelentette ki, hogy a valódi hagyatéki vagyon értékén felül is gyermekei részére bizo­nyos vagyont biztosítson. Az ennek folytán folytatott eljárás kö­vetkeztében 1874. évi szept. 30-án felvett jegyzőkönyv értelmében az özvegy kijelentette, miszerint oly czélból, hogy gyermekeinek jövőjét biztosítsa, a férjének halála után saját vagyonából 17000 frt vételárban megvett és a nagyürögdi 84. és 90. számú tjkben foglalt ingatlanoknak felét fia P. János nevére irattá, jelenlegi alperes részére pedig nagykorúságának elértekor,.vagy férjhez me­netele alkalmával kifizetendő 5000 frtot, s azon esetre, ha fia idő­közben elhalna, további 3000 frtot köt le, ugy, hogy P. János időközbeni elhalálozása esetére alperesnek 8000 frt kifizetendő. Ezen ajánlatot, melyet az özvegy előbbi beadványában tett beis­merésével szemben, azon kijelentéssel tett, hogy férje után tiszta cselekvő vagyon nem maradt, a gyámhatóság jóváhagyta; ennek folytán a fenebbi ingatlanok felére P. Jánosnak tulajdonjoga jegyeztetett, az özvegynek jutott másik felére pedig 8000 forint erejéig a zálogjog alperes javára bekebeleztetett. A fenebbiek megtörténte után P. János 1874. évi október 4-én végrendelet és leszármazók hátrahagyása nélkül elhalt. Az utóbbinak hagyatéka tárgyaltatván, az özvegy édes anya és az akkor még kiskorú alpe­res képviseletében megjelent tiszti ügyész azon egyezséget tervez­ték, hogy az örökhagyóra irott ingatlan az özvegy édes anya tulaj­donául elismertessék, sőt a fenebbiek szerint P. János elhalálozása esetére biztosított 3000 frttal szemben 1549 frt 43 kr. teher fogad-

Next

/
Thumbnails
Contents