Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

2Ó2 hogy a tárgyaláson E. L. az ő helyetteseként az ö szóbeli megbízása folytán jelent meg, sőt a szóbeli megbízást nem indokból adottnak vallotta, nehogy alperes kárt szenvedjen. Kétségtelen, hogy a megbízás adásakor teljes tudatában volt annak, hogy neki azon per vitelére ügyvédi meghatalmazása nincsen, s minthogy ennek daczára a tárgyaláson magát helyettesitteté, ezen ténykedése által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét megsértette, e e miatt tehát az első fokú fegyelmi bíróság Ítéletének megváltoztatása mellett — — ügyvédet az 1874: XXXIV. tcz. 68. §-ának b) pontja alá eső fegyelmi vétségében vétkesnek kimondani és figyelemmel egyrészről arra, hogy e ténykedése előtt fegyelmileg büntetve még nem volt, más részről pedig arra, hogy cselekménye által a bűnvádi megtorlás alá eső zugirászat gyakorlására alkalmat szolgáltatott, öt a fenti Ítéletben meghatározott büntetésre Ítélni kellett. XIX. Aberratio ictus. — Azon körülmény, hogy a sértés más személy ellen volt irányozva, mint a mely személy tényleg megsértetett, s illetőleg, hogy a felemelt kapával való megütéssel más egyén szándékoltatott megsértetni, mint a kit a tettes által mozgásba hozott sérelmező hatás valósággal talált és sérelmezett, a cselekménynek sem büntetendő voltát, sem szándékosságát nem szünteti meg. Azon körülmény, hogy nem egy bizonyos ember vagyis nem azon ember sértetett meg, a kit a tettes sérteni akart, hanem hogy az ennek szánt, tehát szándékos ütés más egyént talált és sértett meg, teljesen lényegtelen. (1886. nov. 1. 4642. sz. a.) A m. kir. Curia: (A kolozsvári kir. tszék előtt súlyos testi sértés bűntettével vádolt D. Ferencz elleni bűnvádi ügyben)... Tekintve, hogy vádlott a vizsgálat és végtárgyalás során kiderített és általa is beismert tényállás szerint kapával felfegyverkezve H. Juon házába rohant, és daczára, hogy ez által békitőleg haza menetelre felhivatott, ennek szavára nem hajolt, hanem ellenséges indulattal kapáját felemelve az ott levő E. János fele bántalmazó szándékkal közeledett, hogy azt megüsse, s a mint