Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

229 Mária hagyatékában csak az képezhetne, a mi ezen örökhagyóra közvetlenül vagy apja után egy olyan törzséről szállott, a ki felperesnek is törzse volt. Ilyen vagyonnak, a hazai jog fogalmai szerint csak azt lehetne tekinteni, a mi a felperes felmenőiről származott és az is, a mit az örökhagyó apjától örökölt, a felperes irányában csak akkor képezne ági vagyont, ha az a vagyon az örökhagyó apjára is az ő felperessel közös valamely törzséről szállott volna. Ily vagyont a felperes nem mutatott ki; perirataiban csak annak előadására és bizonyítására szorítkozván, hogy az, a mit ő örökségül igényel, P. Istvánról, az örökhagyó apjáról háramlott az örökhagyóra. Alperesek, a kik közül az I. r. anyai nagyanyja az örökhagyónak, a II—V. r. pedig testvérei az örökhagyó anyjának néhai S. Máriának; ezen rokoni minőségükben szintén ági örökségkép igénylik az egész hagyatékot. De ők sem mutatják ki, hogy a kereseti javak tőlük, illetve az ő felmenőjükről szállottak az örökhagyóra. Ok is fejtegetéseikben csak arra szorítkoznak, hogy az örökhagyó minden vagyonát anyjától örökölte, sőt azt is állítják, hogy a kereseti javak jogilag az örökhagyó anyja szerzeményi vagyonának tekintendők. Ily körülmények közt ági vagyonról és ági örökségről itt szó nem lehet; és a kérdés csak az, hogy a végrendelet, leszármazók, szülék és hitvestárs hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyó hagyatékából a nem ági javakra nézve fenálló öröklés esetén rendszerint mi illeti az ő apai s mi az ő anyai rokonait ? Erre a felelet minden kétséget kizárólag csak az lehet, hogy az örökhagyó hagyatékának fele az ő apai nagyszüleire, illetve ezek leszármazóira száll. És mivel az örökhagyó apai nagy szüleinek egyike sincs életben, de azoknak él két leszármazója, — a felperes a VII. r. alperes özv. A.-né P. Mária ; az anyai nagyszülék közül pedig a nagyapa S. Márton az örökhagyó előtt halt meg s életben levő gyermekei: a II. és V. r. alperesek képviselik őt, — mig az anyai nagyanya (I. r. alperes) él ugyan, de a hagyatéki tárgyaláskor minden jogát gyermekeire (II.—V. r. alperesekre) átruházta: világos, hogy a hagyaték egyik felében felperesek és VII. r. alperesnek másik felében pedig II.—V. r. alpereseknek kellene egyenlően osztozniok.