Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

215 Indokok : A közszerzemény jogi súlypontja a házastársak életközösségében fekszik. A B. alatti szentszéki Ítélet pedig, mely -a peres feleket ágytól és asztaltól a férj (alperes) hibája miatt elválasztotta és a kath. hitelveknél fogva az érvényesen megkötött házasság felbontását nem is mondhatta ki felperes és alperes közt, az életközösséget megszüntette olyaténkép, hogy a mit valamelyikük különvált életük folyamán szerezni fogna, az közszerzeménynyé válni nem fog. E tekintetben az ágytól és asztaltól való elválasztásnak a házasság felbontásával egyenlő joghatálya van. És ebből viszont folyik az, hogy az ágytól és asztaltól elválasztott házastársak mindegyike követelheti a maga közszerzeményi részének kiadását, épen ugy mintha a házassági kötelék végkép felbontatott volna. Ennélfogva miután az alsóbb biróságok a per érdemében nem határoztak s a felperest csak a kereshetőségi jog hiánya indokából utasították el és leszármazók életben léte semmi körülmények közt sem szolgálhat akadályul a közszerzeményi jogok érvényesítésére : felperes kereshetőségi jogát megállapítani és az első bíróságot érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett. 88. A külön kielégítési alapul szolgált ingók árverezési vételárának felosztása nem a csődbírósághoz, hanem a végrehajtás foganatosítására illetékes bírósághoz tartozik. (1886. decz. 1. 7018. sz. a.) A m. kir. Curia: Azon illetőségi összeütközésre nézve, mely Sch. és K. czégnek N. Ádám elleni végrehajtási ügyében a titeli kir. járásbíróság s a pancsovai kir. törvényszék, mint csődbíróság közt felmerült, a titeli kir. járásbíróság által elárverezett ingók vételárának felosztására ugyancsak a titeli kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek. Mert a csődtörvény 176. §-a szerint a hitelezők javára lefoglalt s külön kielégítési alapul szolgált ingók árverési vételárának felosztása ugyancsak a csődtörvény 53. és 58. §-ainak figyelembe vételével a törvénykezési rendtartás, illetve most már a végrehajtási törvény (1881 : LX. tcz.) értelmében történik.