Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

179 1 opást. Ellenben bizonyos lévén, hogy vádlott ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette K. Lajos szobája felügyelőjének családjához tartozó egyik tagot és ennek tévedésbe ejtése okozván ezt, hogy ez utóbbi maga hozta elő a hegedűt és adta át vádlottnak, a mi által ez K. Lajost megkárosította: kérdésen kivül áll, hogy ezzel a ravasz fondorlat általi tévedésbe ejtés és megkárosítás, valamint vádlott részére a jogtalan haszonszerzés megvalósíttatott és ez által a csalásnak a Btk. 379. §-ában meghatározott valamennyi ismérve, megvalósítva, illetőleg kimerítve lévén, a cselekményt csalásnak kellett minősíteni. Nem zárja ki a csalás fenforgását azon körülmény, hogy a vádlott által tévedésbe ejtett és a megkárosított nem ugyanazon physicai személy, mert a Btk. 379. §-ának azon kitétele, «és ez által annak vagyoni kárt okoz» nem tételezi fel a physicai személyazonosságot, hanem a tévedésbe ejtett és a megkárosított személy között oly jogi kapcsolatot tart szem előtt, mely akár a közjog, akár a magánjog értelmében, az egyiknek cselekvését a másiknak vagyonára vonatkozólag hatályossá, az egyiknek tévedésben végzett cselekedetét tehát a másikra kárt eredményezővé teszi, vagy teheti. Minthogy tehát a fenforgó esetben a szállást adó családja K. Lajos és K. Károly távollétében ezeknek szállására felügyelt, s ezen czélból abba szabad bemenetele is volt; ezen család és annak valamennyi tagja K. Lajosnak és K. Károlynak lakásában való tárgyakat illetőleg a tulajdonosok megbízottjaként tekintendő. És minthogy e szerint a vádlott a lakás és az ott volt dolgok felügyeletével megbízott személyt ejtett tévedésbe és ezen tévedésbe ejtés által szándékosan okozta, hogy a kérdéses egyén, K. Lajos hegedűjét azon téves hitben, hogy a tulajdonos küldött utána, vádlottnak átadta, a mi K. Lajosnak hegedűjétől való jogtalan megfosztását és igy ennek megkárosítását eredményezte. A dolog ezen állásában s a két személy között létezett viszonynál fogva jogi tekintetben a helyzet ugyanaz lett, mintha K. Lajos maga ejtetett volna tévedésbe és okozott volna tévedésében oly cselekedetet, melylyel magát megkárosította. A vádlott ellen a másodfokú bíróság által megállapított büntetés emelhető vagy súlyosbítható már nem lévén, tekintettel arra, 12*