Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

172 hogy az üzleti helyiség vagy lakásnak fel nem találása esetében a helybeli hatóságnál azaz a fizetés helyének hatóságánál tudakozás teendő. Mindezek alapján felperes keresetével elutasítandó volt, stb. 75Az izgatás tényálladékát nem a törvény vagy törvényes határozatoknak, habár nem helyeselhető ellenszenvvel nyilvánított bírálata, nem az azok felőli becsmérlő, tiszteletlen nyilatkozat, sőt még nem is valamely lealacsonyitó vélemény-nyilvánítás, hanem kizárólag a törvény rendelete iránti engedelmesség megtagadását tartalmazó egyenes felhívás, valamint nem egy osztály, nemzetiség vagy hitfelekezetnek a törvény által egy más osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet hátrányára nyújtott előnyök kiemelése; hanem az ez elleni gyűlöletre való izgatás képezi. (1886 decz. 7. 2474.. sz. a.) A nyitrai kir törvényszék: B. Mátyást a Btk. 172. §-ának 1. pontja szerint minősülő, a törvény elleni engedetlenségre való felhívás, ugy szintén az utóbbi szakasz 2. bekezdése szerint minősülő nemzetiség és hitfelekezet elleni izgatás vétségében vétkesnek kimondotta és ezért 1 évi államfogházra és 200 frt pénzbüntetésre ítélte, stb. (1885 ápr. 24. 934. sz. a.) A budapesti királyi itélő tábla: Az első bírói Ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. (1885 nov. 24. 25037. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb fokú Ítélet megváltoztatásával vádlott az ellene izgatás miatt emelt vád alól felmentetik. Indokok: A vád a Btk. 172. §. első és második bekezdése alapján emeltetett. Az első bekezdés szerint izgatás vétségét követi el, a ki a törvény stb. elleni engedetlenségre egyenes felhívást intéz; a második szerint pedig az, a ki hasonló módon valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet a másik ellen gyűlöletre izgat. A törvény ezen rendelkezéséből kitetszik, hogy az izgatás