Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

*6.3 szerint az érdekelt felek meghallgatása után ugyan, de alakszerű per megengedése nélkül rendeli el: tekintve, hogy ezen peren kivüli eljárásban elegendő a fel­jegyzést kérő félnek azt egyszerűen valószínűvé tenni, hogy a fel­jegyzéssel terhelendő jószág zálogtárgy, és azt bebizonyítania csak a iálogváltási perben válik kötelességévé; tekintve, hogy az általános jogelv szerint minden tulajdonos jogosítva van tulajdonát minden jogellenes megtámadás ellen megótalmazni, e végett jogosítva van birói segélyhez is folya­modni ; nem lehet megtagadni attól, a ki ellen a zálogváltási jog feljegyzése kieszközöltetett, azon jogot, hogy megelőzve a zálog­váltó per folyamatba tételét, és magára vállalva a különben ellen­felét terhelő bizonyítási kötelezettséget, azt, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, az illetékes birtokbiróság előtt indítható önálló keresettel bebizonyíthassa. Annál kevésbbé lehet azt megtagadni, mert valamely jog­viszony létezésének vagy nem létezésének birói elismerését min­denki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló (pree­judicialis) keresettel szorgalmazhatja. Ily keresetnek nem állhat útjában a zálogváltási jog telekkönyvi feljegyzése sem, mert ez a telekk. rendt. 25. §. f) pontja szerint formaszerü per nélkül vég­zésileg rendeltetvén el, itélt dolgot (res judicata) arra, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág valóban zálognak tárgya, nem állapit­hatott meg. Abból pedig, hogy a zálogvisszaváltási jog nem a felek meghallgatása nélkül (ex primo decreto), hanem tárgyalás folytán jegyeztetett fel, csak az következtethető, hogy a szabály­szerüleg eszközölt feljegyzés nem lehet eredetileg érvénytelen és már ez oknál fogva sem támadható meg törlési keresettel, a telekk. rendt. 148. §. értelmében. De jogos érdek sértetnék, ha a feljegyzéssel terhelt ingat lan telekkönyvi tulajdonosa a zálogváltó per folyamatba tételéig elzáratnék annak birói megállapithatásától, hogy közte s a fel­jegyeztető közt a kérdéses jószág tekintetében zálogviszony nem létezvén, az ő tulajdona teljes és korlátlan. Ettől elzárni őt, ki a feljegyzést megengedő végzés ellen a perújítás jogorvoslatával sem élhet, annyi volna, mint öt esetleg igaztalanul és — külö­11*

Next

/
Thumbnails
Contents