Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

i53 erővel mellen döfte, hogy a kés hegye annak hátán jött ki, sőt T. András tanú vallomása szerint vádlott a kést a Gy. D. Istvánon ejtett sebben meg is forgatta, lötyögtette. Gy. D. István a szuras után a korcsma pitvarajtón kitántorogva, pár lépést tett s azzal összeesvén, rögtön meghalt; erre nyomban vádlott utána jött s F. Dávid tanú vallomása szerint a már földön elterült Gy. D. Istvánhoz lépve, ennek hátára ütve kettőt, ezen szavakkal : «most már nem bánom, ha az újhelyi börtönben rothadok is el», a hely színéről elfutott. A hullabonczolási jegyzőkönyv és orvosi vélemény, mely szerint Gy. D. István halálát a mellkas baloldalán a 2—3. borda között észlelt késszurás által ejtett feltétlenül halálos sérülés idézte elő. Vádlott a cselekmény elkövetését ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás folyamán beismerte, határozottan tagadja azonban, hogy neki Gy. D. Istvánt megölni lett volna szándéka s hogy szándékát már előre megfontolva a kést is ezen szándéka megvalósítása czéljából vitte volna magával a korcsmába s mentségére előadja, hogy ö csak azért szúrta meg Gy. D. Istvánt, nehogy ez azon szándékát, mire őt R. a korcsmába menetelekor figyelmeztette, hogy t. i. őt megverni akarja, megvalósíthassa; tagadja továbbá azt is, hogy ő a korcsma udvarán lerogyott Gy. D. Istvánra tenyerével ütve, a F. Dávid tanú által vallott szavakat mondta volna. A vádhatóság a végtárgyalás során vádlott ellenében fentartá a gyilkossági bűntettnek vádját. Ezen vád alól azonban vádlottat felmenteni kellett; mert azt, hogy vádlott ifj. Gy. D. Istvánnak megölését előre tervezte és a büntettet előre megfontolt szándékkal vitte volna véghez, a vizsgálat adatai legkevésbbé sem bizonyítják. Ugyanis ha vádlott előre megfontolt szándékkal követte volna el Gy. D. István ellen a megölést, ennek elfogadható oka egyedül abban a körülményben lenne kereshető, hogy vádlott az ellenében Gy. D. István által elkövetett bántalmazásokat meg akarta torolni. Ha azonban figyelembe vétetik azon hosszú időköz, mely vádlott bántalmaztatása, vagy május 25-e és a vádbeli cselekmény véghezvitelének napja szept. 27-e között lefolyt, lélektanilag fel