Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

120 keztében a bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg, fen nem forog; és igy tekintve, hogy arról szó sem lehet, miszerint a vádbeli cselekménynyel szemben, azért, mert a káros fél a végtárgyalás során indítványától elállott, az eljárást megszüntetni kellett volna; végre tekintve, miszerint jelen ügyben a további eljárás csakis a kir. ügyész mint közvádló indítványára és pedig érvényesen szüntettetett be: ezeknél fogva mindkét al sóbb bírósági végzés megváltoztattatik és a panaszos fél Ny. Istvánné szül. B. Etel a felmerült költségek megfizetésének terhe alól felmentetik. 47A «megfontolás" a törvény által hosszabb időtartamtól függővé nincs téve. (1886 november 3. 8149. sz. a.) A m. kir. Curia: (R. Juon és V. Tódor a korcsmából ittasan eltávozott L. Máté után mentek, hogy azt, ki őket különben az alkalommal semmivel sem bántotta, «megverjék» ; azt elérve, egyik megfogta, a másik pedig bottal addig verte, mig eszméletlenül a földre rogyott. Vádlottak 20 lépésre tova menvén, V. Tódor azon indítványára: ha már megvertük annyira az őrt, üssük is agyon !» mindketten visszatértek, s késeikkel addig szurkálták, vágták az áldozatot, mig az lelkét kiadta)... Mindezen ténybeli adatokból szükségszerűen következik, hogy miután vádlottak akarat-elhatározására attól fogva, hogy a korcsmából L. Máté után indultak, mindaddig a mig ez kezeik között lelkét kiadta, semmi zavarólag nem hatott, az ölést előre megfontolt szándékkal vitték véghez, ha szinte ez a szándék csak akkor érett volna is meg a kivitelre, midőn vádlottak husz lépésnyiről a tett színhelyére visszatértek. Mely következtetés okszerűségét támogatják azon körülmények is, hogy vádlottak kifejezett beismerésük szerint azért tértek vissza, hogy ha már annyira megverték az őrt, üssék is agyon, hogy a szándék nem is csak ugy ösztönszerűen született bennük, hanem egyikük indítványára a másik magáévá tette, tehát megbeszélés, közös megállapítás tárgyát is képezte; a megfontolás pedig a törvény által hosszabb időtartamtól függővé nincs téve.