Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

105 hát jogos indok nélkül, — károsnak habár nyilt udvarában levő istállójába a tulajdonos akarata nélkül belopódzott, tehát csellel behatolt és a lopást ott, ezen alkalommal követte el ; tekintve, hogy ezen most megjelölt ténykörülmények közötti behatolásban a Btk. 332. §. valamennyi ismérve meg van valósítva; tekintve, hogy a Btk. 332. §. alá esö vétség súlyosabb, mint a Btk. 126. §-a alá eső kihágás: ez okból a most körülirt cselekményben benrejlő két törvénysértés, a Btk. 95. §. szerint az eszmei bűnhalmazatot állapítván meg, ezt illetőleg a lopás kihágással eszmei halmazatban levő magánlak megsértésének vétsége volt itéletileg megállapítandó. Az 5. alatt körülirt lopás a Btk. 334. §. alapján lopás vétségének volt minősítendő azért, mert az istálló ajtaja, melynek felnyitása mellett követtetett el, a lopáskor nem volt bezárva, hanem csak belülről alkalmazott tolófazárral becsukva, a melyet I. r. vádlott egy izben az ujjával, másik izben pedig egy egyszerű dróttal nyitott fel. Az ily egyszerű készüléknek, minden mechanikai eszköz s minden nagyobb erő nélkül felnyitása betörésnek tekinthető nem lévén: a kérdéses lopás a Btk. 336. §. 3. pontja alá nem volt foglalható. I. r. vádlott ellenében mindaz 5 lopás, illetőleg a 4. alatt megjelölt esetben a laksértés, saját beismerése és a káros, illetőleg a károsok eskü alatti vallomása alapján volt megállapítandó ; mig vádlottat, az I. fokú biróságitéletének indokaiban helyesen kiemelt bizonyítékok szerint, csakis a Sz. József pinczéjének feltörésével elkövetett bor- és almalopás bűntettében való tettes társaság és a S. János udvarában levő istállóba való ( chatolással I r. vádlottal együtt elkövetett két kacsa ellopása, mégis az erre vonatkozólag fenébb kifejtett indokok szerint, a lopás kihágásával eszmei halmazatban levő magánlak sértésének a Btk. 332. §-a alá eső vétsége, illetőleg az ebben való tettestársaság terheli. I. r. vádlott tehát minden őt illető cselekményben, vagyis három lopás bűntettében, egy magánlaksértés vétségében, eszmei halmazatban egy lopás kihágásával ; és még egy lopás vétségében, II. r. vádlott pedig egy lopás bűntettében és egy laksértésnek lopás kihágással eszmei halmazatban levő vétségében volt bűnösnek kimondandó.