Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

35 molhatott, miből ismét következik, hogy e tekintetben örökségi vagyon birói átadása nem eszközölhető, a R. János tulajdonát képezett vagyon pedig peressé nem tétetvén, annak birói átadása per útjára nem tartozik, stb. (1885. nov. n. 53625. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete nem felebbezett részében érintetlenül .. hagyatik. Ellenben az alperesi viszonkeresetre vonatkozólag megváltoztattatik és kiskorú R. János és Teréz keresetének törvényes öröklés jogczimén hely adatván, 1875. szeptember 28-án elhunyt R. Julianna és Terézia hátrahagyott javaira örökségi joguk megállapíttatik, feljogosittatván ez az ítélet alapján a hagyatéki javak átadását az illetékes hagyatéki bíróságnál kérelmezni, stb. Indokok: Habár a kir. ítélő táblának az általa felvetett azon kérdésre, «hogy R. Julianna és R. Terézia örökhagyók után maradt vagyonban R. János a jelen perbeli kiskorú alperesek atyja birt-e öröklési s ebből folyólag végrendelkezési joggal», kifejtett nézete kétségbe nem vonható s ebből következőleg R. János végrendelete, a mennyiben az általa meggyilkolt nővéreinek hagyatéki javairól is intézkedett illetve intézkedni vélt, érvénytelennek tekintendő és ez alapon alperesek öröklési igényének hely adható nem volt. Minthogy azonban a vitás öröklési kérdés egyedül ezen alapon a perbeli tényálláshoz képest meg nem oldható, mivel kiskorú alperesek nemcsak a D. alatti végrendelet, de a törvény alapján is formálnak öröklési igényt; ezen helyzetben pedig azon kérdés is megoldás tárgyát képezi : «hogy a gyilkos R. Jánosnak gyermekei jogosítva vannak-e a képviseleti jogon való öröklés mellőzésével, mint örökhagyók legközelebbi oldalági rokonai, saját személyes jogukon törvényes öröklési igényt formálni; ezen kérdést azonban alperes kiskorúak törvényes öröklési igénye tekintetében kedvezőleg kellett eldönteni azért, mert nincs oly tételes törvényünk, a mely azon esetben, ha az öröklésre közvetlen hivatott személy érdemetlenné vált, kimondaná : ((miszerint az érdemetlen örökösnek törvényes örökösei is az öröklésből kizárva lennének.*) De nemcsak hogy hazai tételes törvényeink nem tartalmaz3*