Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

X. 1. Ha valamely nyilatkozat szorosan vett jogi szempontból elegendő volna arra, hogy felperes keresetével elutasittassék, de alperes felperes keresetének elutasitását nem csak a szorosan vett jogi szempontból kérte, hanem felperes összes állításainak czáfolatába bocsátkozott: az esetben azon nyilatkozat nem állhat útjában annak, hogy felperes keresete ugy vétessék birálat alá, mint vétetett volna akkor, ha azon nyilatkozat létre sem jött volna. 2. Ha a peresített követelés bizonyos jogcselekvéseknek szinleges és ideiglenes voltára alapittatik, ezen szinlegesség és ideiglenesség állitásának már a keresetben kell foglaltatnia, mert az ellenirat előterjesztése után a kereset jogalapját megváltoztatni nem lehet. 3. Számítási hibát csak a számtani müveletekben előforduló helytelenség képez. Ily számítási hiba nem képez az egész jogügyletre kiható érvénytelenítési okot, hanem csak a hiba által támadt külömbözet követelésére jogosít fel. 4. Erkölcsi kötelességet szerződési kötelezettséggé átváltoztató okmány. 5. A kényszer, félelem, tévedés, szinlegesség és ideiglenesség tanához. (1886 jun. 8. és 9. 1584. sz. a.) A m. kir. Curia Ordódy Vilmos ügyvéd által képviselt gr. K. Gábor felperesnek, — Hódossy Imre ügyvéd által képviselt gr. K. Gyula, Viktor, Tibor és István alperesek elleni, egyezség érvénytelenítése és törvényes osztályrész megállapítása, illetőleg kiegészítése és kiszolgáltatása iránti perében, melyben felperest keresetével a budapesti kir. törvényszék 1885. jun. 28. 12121. sz. Döntvénytár, uj folyam. XV. I