Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

252 szerűen kívánhatják a P. György hagyatékáról felvett leltárban foglalt közös vagyonnak 2/3 részét az osztály rendjén természetben és a mennyiben az hiányoznék, leltári becsértékben kiszakittatni; mert azon örökségüket ezen kötelezettséggel vette át P. György neje s ez igy ennek hagyatékát terheli. Ennélfogva, stb. (1885 febr. 2i, 822. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. itélö tábla: az elsöbirósági Ítélet megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az 1847 okt. 4-én P. György és neje szül. Sch. Mártha közt létrejött végrendelet mindkét peres fél által elfogadtatik mint alapja P. György hagyatéka feletti natározatnak és csak azon kérdésre nézve térnek el nézetükben, ha vajon azok, a kik a végrendelkezöknek nem testvérei, hanem távolabbi oldalrokonai, a testvérek magtalan elhunyta esetében örökösödési igényt támaszthatnak-e vagy nem ? Ezen kérdés a végrendelet azon szabványa által, mely szerint az egyik házastárs halála esetében az egész vagyon a fenmaradó házasfél birtokába megy át, és azon esetben, ha valamelyik testvér elébb meghalna, mint az illető végrendelkező fél, akkor annak «Leibeserben»-je (utóda) helyébe lép, arra nézve döntetett el, hogy ha a végrendeletben oldalrokonok hiányzanak, a fenmaradt házasfél birtokába átment vagyonrész ott marad, mert végrendelkezők más örököst nem neveztek, sőt az által, hogy 1847-ben, mikor az akkori polgári jognál fogva a testvérek is szükségörökösök lehettek, a testvéreik igényeit nem hagyták figyelmen kivül, de magtalanul elhalt testvéreknek utóörököst határo?ottan kinevezvén, a löbbi rokonait kizárták. Ezen okból felperesek keresetükkel elutasitandók, de mivel egy régi 1 örvényen alapuló végrendelet alkalmazása iránt csak birói határozatot kívántak előidézni, a ptrs. 251. §-a értelmében a perköltségekben nem marasztalandók el. (1886 decz. 19. 1485. sz. a.) A kir. Curia: a kir. itélö tábla ítélete helvbenhagyatik. Indokok: Az 1864 ben és 1879-ben meghalt örökhagyóknak 1847. évi október 4-én kelt, de az ősiségi nyiltparancs 6. §-a értelmében bíróságnál letéve nem volt B alatti közös végrendelete joghatályát illetőleg az osztrák polg. tkv. szerint bírálandó el. Az sem szenvedhet a ptkv. 608., 610. és 613. §-aival szem-