Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

134 Indokok: A másodbiróságnak Ítéletét, a mennyiben közadósnak Sch. Bernátnak az A. alatt csatolt okiratban foglalt jogcselekményét az elsőbirósági Ítéletnek kiegészítéseként érvénytelennek mondotta ki, meg kellett változtatni és ezen intézkedést hatályon kivül helyezni, azért: mert az elsőbiróság csupán az 1884. évi márczius 19-én 828/P sz. a. végzéssel foganatosított foglalást mondotta ki a csődtömeg és csődhitelezők irányában hatálytalannak; felperes az elsőbírósági ítélet ellen felebbezéssel nem élt, a budapesti itélő tábla tehát az 1881: LIX. tcz. 42. §-a ellenére változtatta meg kiegészítés alakjában az elsőbirósági Ítéletet az egyedül felebbező alperesnek hátrányára. A másodbiróságnak Ítéletét, a mennyiben az alperes javára foganatosított foglalást hatályon kivül helyezte, helyben kellett hagyni; mert felperes keresetlevelében az A. alatti közjegyzői okiratban foglalt jogügyletet és az annak alapján foganatosított foglalást is hatályon kivül helyeztetni kérte és a mint a kir. Curia már számos esetben kimondotta, a csődtörvény 27. §-ának az volt a czélja, hogy a fizetések megszüntetése vagy a csődtörvény beadása után a közadósnak vagyona az összes hitelezők kielégítésére szolgálandó oly alapot képezzen, melyből sem a közadós semmit el ne idegenithessen, sem egyes hitelező el ne vonhasson, és igy habár a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja a közadósnak jogcselekményeiről szól, a törvénynek nem lehet azon értelmet adni, hogy ez által a végrehajtási kényszer utján kieszközlött kielégítésnek avagy biztositásnak megtámadása el legyen zárva; de ha a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja akként értelmeztetnék is, hogy csak a közadósnak jogcselekménye által nyert kielégítés támadható meg, még akkor sem lenne a végrehajtás utján nyert kielégítés avagy biztositásnak megtámadása kizártnak tekinthető, mivel valamint a végrehajtásilag lefoglalt követelés átruházásánál a végrehajtást szenvedettnek cselekményét a végrehajtási eljárás helyettesíti, ugy a végrehajtásilag nyert kielégítésnél vagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekménye a végrehajtási eljárás által helyettesitettnek tekintendő. Az idézett törvény a megtámadáshoz feltételül köti ki, hogy