Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

8S toztattatik és alperes a felépítmények iránti követeléseinek többi részeivel elutasittatván, felperes csakis annak tűrésére köteleztetik, hogy a visszaítélt telken található kocsiszín- és istálló-épitményeket alperes a visszaítélt telek átadásától számítandó ujabb 30 nap alatt a föld állagának jelentékeny sérelme nélkül saját költségén a visszaítélt telekről elhordathassa; hogy ha pedig alperes ezt tenni a kijelölt záridön belül elmulasztaná, ez esetben feljogosittatik felperes, hogy azok eltavolittatását ellenfele költségére végrehajtás utján is eszközöltethesse, stb. Indokok: Habár a per alapját képező csereszerződés az által, hogy a peres felek jogelődei a csere tárgyát képező ingatlanokat tényleg birtokba vették, létrejöttnek és így a kereseti ingatlan visszaadására azon az alapon, hogy a szerződés létre nem jött, alperes kötelezhetőnek nem találtathatott is ; mindazonáltal, miután a felperes által cserébe kapott ingatlan a telekkönyv és alperes beismerése szerint is oly módon lett terhelve, hogy ez által felperes a cserébe kapott ingatlantól megfosztathatnék ; miután továbbá ezen az alapon a szerződés felbontását felperes joggal követelheti; ezeknél fogva a felek elődei által kötött jogügyletet felbontani kellett; midőn azonban alperes a kereseti teleknek felperes birtokába leendő visszabocsátására kötelezendőnek találtatott, a csere felbontásának törvényes következménye gyanánt a cserébe kapott ingatlan visszabocsátására felperes is kötelezendő volt. A felperes részére visszaítélt telken létező felépítmények értékéből ellenben azért volt felperes csak is a kut és kerítés becsértékének megtérítésére kötelezendő s felperes az istálló- és kocsiszín-építmények becsértéke iránti követeléseivel elutasítandó, mivel e felépítmények közül csak az előbb nevezetteket lehet oly befektetéseknek tekinteni, melyek mint szükségesek a jóhiszemű birtokosnak megtérítendők, míg ellenben ez utóbbiak tisztán kényelmiekül tekintetvén, azok iránt alperes részére csak is azon jog volt biztositható, hogy a felperes által becsértékben el nem fogadott ezen építményeket az idegen telek állagáról záros idő alatt saját költségén elhordathassa, stb. Végül az alperes felebbezésében felhozott azon körülmény, miszerint felperes a per folyama alatt a peres birtokot fiára ruházta és ezzel perelhetési jogát alperessel szemben elvesztette,