Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

40 változtatásával, alperest a kereseti 900 frtban és annak kamataiban marasztalni kellett. 18. Minthogy a Btk. 278. §-a szerint a gyilkosság egyik lényeges kellékét az ember megölésének előre megfontolása képezi: ez okból a léleknek azon állapota, mely a megfontolás lehetőségét vagy kizárja vagy kétségessé teszi, az ezen állapotban — habár tudattal és akarattal — tehát szándékosan elkövetett emberölésnek gyilkossággá minősítését a törvénynyel összeférhetlennek tünteti fel (1886 jan. 27. 7273/85. sz. a.) A m. kir. Curia (szándékos emberölés büntette, súlyos testi sértés vétsége s közrend elleni kihágás miatt a kecskeméti kir. tszék előtt folyamatba tett bűnügyben) 19. Mi tekinthető enyhítő körülménynek párbaj esetében ? — Büntetés felemelése felső bíróság által. (1886 febr. 24. 7872/85. sz. a.) A m. kir. Curia (párviadal vétségével vádolt I. László és J. István elleni bűnügyben) : Vádlottak a Btk. 293. §-a felhívásának mellőzésével a Btk. 298. §-a első bekezdése alá eső s a szerint büntetendő párviadal vétségében mondatnak ki bűnösöknek s e miatt 2—2 havi államfogházra ítéltetnek, stb. Indokok : A vádbeli párbajt közvetlenül I. László az alapon idézte elő, mert vádlott J. István azon sértést, melyet irányában I. László szóbeli gyanúsítások által követett el, hozzá (I.-hoz) : intézett levélben viszonozta. I. László ezt a n. 9. sz. alatti önvallomásában kifejezetten elismerte, valamint azt is, miszerint megbízottjainak utasításul adta, hogy azon esetre, ha J. István sértő állításait fentartja, őt elégtételre hívják fel, s hogy az egyik párbajsegéd által ajánlatba hozott kibékülésre hajlandó nem volt. Azonban a békés kiegyenlítést J. István sem akarta, a mennyiben a kiegyenlítési ajánlatot ő sem fogadta el, s a meghasonlás elejétől kezdve oly intézkedéseket tett, melyek egyenesen a pár-