Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

9 ügylet a k. t. már hivatkozott 348. §-a értelméhez képest felek közt nem létesültnek tekintendő, ennélfogva alperest a kereseti kérelemhez képest marasztalni kellett. A budapesti kir. tábla: Az elsöbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A hazai bíróságok hatásköréhez tartozó vitás jogkérdések eldöntésénél rendszerint és szükségképen a fenálló törvények és joggyakorlat által alkotott jogszabályok levén irányadók, s a külföldi törvények s illetve az osztr. p. t. k. alkalmazásának kizárólag oly eseteknél van helye, melyeknél annak hatálya a jogszolgáltatás egyes intézményeire, avagy a külön kijelölt bíróságok, hatóságok területére a hazai törvény, avagy annak alapján keletkezett rendelet által is fentartva lett, ettől eltérőleg azonban a külföldi törvények csakis annyiban vétethetnek figyelembe, a menynyiben a perben felhasznált egyes okmányok hitele, illetve a kiállítás helyi kellékeire vonatkoznak s igy miután a jelen esetben nem az okmány hitele, hanem a létrejött adásvevési ügylet érvényessége volt mérlegelendő, alperes ama előterjesztése, hogy a per döntő kérdése az osztr. p. t. k. alapján biráltassék el, helyesen mellőztetett. A per érdeme szerint az A. alatt csatolt számla szerint alperes az annak tárgyát képező olajfestményt, mint C. A. névjegyével ellátott (monogrammirt) képét adta el felperesnek s e minőségnek megjelölése mellett, az olajfestmény valódiságaért jótállást vállalt. E kép a B. alatt mellékelt képsor-jegyzék-kivonatban is — melyet alpéres nem kifogásolt — mint C. A.-tói eredő s gróf K. képgyűjteményéből szerzett festmény lett feltüntetve, alperes az E. alatt bemutatott levélben azt is hangsúlyozta, hogy nevezett mestertől eredő ily minőségű kép jelentékenyebb értéket képviselne. A per egyéb adataiból pedig kétségtelenül kitűnik, hogy a kép nem gróf K. képtárából lett bekebelezve s az nem C. A. festménye. Ezekből kifolyólag, minthogy eredeti festményeknél a festő neve a kép értékére irányadó s esetleg oly lényeges tulajdonságot képez, melyre nézve a vevő czélzatos megtévesztése az adás