Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

3 az állítólagos 5 frtot elveszítvén, a többi 50 frtot elásva elrejtette, haza érkeztével B. T.-nek sem Á. elhaltáról, sem pedig a pénzről említést nem tett, figyelembe nem jöhet; míg egyrészt minden kétséget kizárólag begyözik, hogy vádlott magát Á. pénzének erőszak alkalmazása mellett való eltulajdonítására, tehát rablásra határozván el, ennek keresztül vitele czéljából feltétlenül elhatározta magát annak megölésére s; addig másrészt a vádbeli bűncselekmény elkövetésének módja- és eszközére tett azon előadása, hogy vádlott a saját beismerése szerint a nála kisebb termetű és gyengébb testalkatú Á. részéről két ízben is megtámadtatott volna a most említett oknál fogva, hogy A. őt mindkét izben egy nagy disznó-ölő késsel támadta meg, a melyet, miután ő a szúrásokat megtévén, azt magától a tett színhelyén elhajította, azért sem találhat hitelre, mert annak még csak valószínűsége is, részben B. T. az elhalt ágyasának vallomása folytán, mikép A. részére a z útra enni valót is pakolván be, az egyéb kést, mint a nála meg is talált kusztorát magával nem vitt: a miből folyólag az említett körülményekből következtetés utján levont azon tényállás nyerhet jogosultságot, hogy a rablásra magát elhatározott vádlott áldozatát első sorban az annak fejére intézett botütéssel igyekezett az ellenállásra képtelenné tenni, s midőn ez nem sikerült, a midőn az ütést kiállott Á. gyilkost kiabálva a nem messze eső Bécz község felé menekülni iparkodott, utána rohant, sőt futással elérve, saját kezével leszúrta s ezt követőleg annak pénzét elvette. (1885. évi július hó 3-án 2914. sz.) A bpesti kir. tábla : A kir. tszék ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1885 aug. 17. 26513. sz.) A kir. Curia: Az alsóbb fokú bíróságok ítélete részben megváltoztatik, s Sz. József vádlott a btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés, ugy a 333. és 334. §-ai szerint minősülő lopás bűntettében mondatik ki bűnösnek, s ezért a btk. 340, 341. és 279. §., ugy a 96. és 289. §-nak figyelembe vételével összbüntetésül a mai naptól számítandó 14 évi fegyházra ítéltetik, — fegyházbüntetéséből azonban elszenvedett vizsgálati fogsága által 8 hó kitöltöttnek vétetik. -