Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

3°4 illetékmentességet, mint az illeték mérvét tekintöleg, mig a följegyzések az illetékszabályokban sehol elő nem fordulván, illeték alá egyáltalán nem vonhatók. Az előadottakból megállapítható tehát, hogy a kérdésben forgó oly telekkönyvi végzéseknél, melyek részben illeték tárgyát nem képezhető puszta följegyzést és ezenkívül végrehajtási zálog jogi bekebelezést is tartalmaznak, illetékszabás czéljából, az illetéki dijjegyzék 16. tétel B. a) h) valamint az ide vonatkozó • jegyzetek» 3. pontjában foglaltaknak megfelelőleg, a végzésnek csakis a zálogjog bejegyzésére vonatkozó része veendő tekintetbe. Mindezek alapján döntvényileg kimondani kellett, hogy dbban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás során, a kielégítési végrehajtás egy már zálogjogilag bekebelezett tőkére nézve feljegyeztetik s egyidejűleg ugyanezen tőkének még eddig bekebelezve nem volt járulékaira, valamint perköltségekre nézve a kielégítési végrehajtási zálogjognak bekebelezése is elrendeltetik, a i/I0 százalék illeték kivetésének helye nincs, ha az újonnan bekebelezett járulékok és perköltségek összege a 100 frtot nem haladja meg. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1886. évi márczius hó 30. napján tartott teljes-tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten 1886. évi április hó 9 napján tartott teljes-tanácsülésében.