Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

378 Indokok: Az 1875. évi XXIV. törvényczikk 4. §. 10. pontiának módosításáról szóló Í88O. évi LX törvényczikk 1. §-a szerint, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s egyletek igazgatóinak, az igazgató tanács tagjainak és tisztviselőknek a jelenléti jegyekért és jutalékok (tantiéme) fejében járó összegek, mint nyereményi jutalékok, az 1875. évi XXIX. tczikk 16. §-a alapján, a keresetadónak III. osztálya szerinti megadóztatás alá esnek. Az 1875. évi XXIX. tczikk 2. §. IV. pontja szerint az állandó fizetést, nyűg-, ke°:y- vagy tiszteletdijat huzó társulati s magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők stb., a kereseti adó IV. osztálya alá tartoznak. Az itt idézett törvények határozmányaiból kétségtelenül kiviláglik, hogy mig egyrészről az 1880 évi IX. tcz. 1. §-a, a nyilvános számadásra kötelezett egyletek s vállalatok közegeinek jutalék fejében járó összegeket, mint változó s bizonytalan körülményektől függő és igv rendes jövedelemnek nem tekinthető nyereményi iutalékokat — rendeli a III. osztályú kereseti adóval megrovatni: addig másrészről az 1875. évi XXIX. tcz. 2. és 28. §-ai ugyanezen közegeknek mindama járandóságait, melyek állandóknak srendeseknek tekinthetők, a keresetadó IV. osztálya szerint kívánja megadóztatni. Midőn tehát valamely vállalat közegének évi illetménye egy bizonyos minimális állandó összegben akként van megállapitva,. hogy ezen összeg neki minden körülmények között rendesen kiszolgáltatandó, de ezen kivül az üzlet terjedelme, jövedelmezősége s más bizonytalan körülményektől függő, előre meg nem állapított jutalék, illetve jövedelem is részére kilátásba helyeztetik : a megadóztatásnál az élvezett vagy kilátásba helyezett jövedelem állandó avagy bizonytalan minőségének kell alapul szolgálni, minek szem előtt tartása mellett az összes jövedelem egyes különböző alkatrészeinek természete szerint, külön adókulcs szerint rovandó meg keresetadóval. Minthogy pedig a felállított esetben az illető egyleti vagy vállalati közeg részére kikötött minimális jövedelem, a keresetadó IV. osztálya alá tartozásnak föjellegét, az állandóságot magában viseli, azért az ily közeg jövedelmének csak azon része vonható