Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

129 felperes az A. alatti kötvény alapján, 1877. aug. 15. 10,000 forint erejéig évi 350 frt tiszta dij befizetés terhe alatt törvényes örökösei részére a Tisza biztosító-társasággal bármikor bekövetkezhető halála esetére biztosító ügyletet kötött és bár beismeri, hogy a kötelezett dijakat pontosan vagyis összesen 5600 frtot befizetett, az itt keresetbe vett 2667 frt 88 krajczárt a felszámolásnál az okon kifogásolta, mivel felperesnek a csődtörv. 19. §-a értelmében csak kártérítéshez lévén joga, minthogy a díjtartalékában kiszámított 2932 frt 12 krajczár javára felszámolva lett és ezen összegben minden kára fedezetet talált, — azontuli követelése alaptalan. Ugy de alperes tömeggondnok okoskodása bírói figyelembe nem vehető. Mert abból, hogy a sokkal későbben hozoti csődtörv. a keresk törvénynek a biztosítási ügyleteket átalában, különösen pedig a biztosító részvénytársulatok jogait és kötelességeit szabályozó intézkedéseit egyátalában nem érinti; önkényt következik, hogy ha ilyen részvénytársulat csődbe jutása folytán ügyleteit megszünteti, az e miatt támasztott követelések elbírálásánál a kereskedelmi törvények nem mellőzhetők, a mint hogy alperes azokat e tárgyalás során védelmül felhozta. Ugyanis a csődtömeg mindig a közadós jogutódjául lévén tekintendő, ha a hitelező követelési alapját biztosítási ügylet képezi, és a biztosítottat terhelő kötelezettségek, miként lett teljesítése a kereskedelmi törvénynek ez irányban rendelkező szabályai nyomán vétetik vizsgálat alá és csak ezek pontos betartása mellett lehet a felperesi igény elismerhető, a biztosító-társulat illetve csődtömege javára szóló intézkedések szintén nem hagyhatók figyelmen kivül. Már pedig ha mereven a cs. t. 19. §. alkalmaztatnék, meg kellene ítélni mindazt, mit a hitelező szenvedett káraként igazolhatna, tekintet nélkül arra, hogy ? csőd közadósnak korább szerzett jogait meg nem másíthatja. Ezen álláspontot véve kiindulásul, felperes kereseti tőke követelését s csődnyitástóli kamatait, az alperes tömeggondnok kifogásai elvetésével megítélni kellett. Mert mindaz, mit az itt biztosított felperes az A. alatti alapján valósággal befizetett, úgyszintén ez összegnek a csőd kiütésétől, vagyis a biztosító által addig viselt koczkázat megszűntétől folyó 6%-os kamatai felperes kárát teszik; minthogy pedig a ker. törv. 486. §. zárpontja szerint, ha a biztosítási ügylet a bizDöntvenytár, u folyam. XIV. „