Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

63 csatolható, felperes mint uradalmi ügyész is meghatalmazás nélkül járt el, mert viszont tekintve, hogy alperesi ügyvéd meghatal­mazványa a perrendtartás 167. szakaszában előirt kellékekkel ellátva van, ugyanaz elsőrendű alperes képviseletére teljesen alkalmas és pedig annyival inkább, mert felperes azt, hogy ezen hatalmazványt elsőrendű alperes aláira, tagadásba nem vette, de ha tagadta volna is, ez sem tőle, sem jogelődétől nem szár­mazó okiratok valótlanságát bizonyítani tartozott volna, ily körül­mények közt tehát a biróság szabálytalanul járt el, midőn szabály­talan kereset alapján tárgyalást tűzött ki, esetleg pedig itélet­hozaiál előtt felperesi képviselőt az idézett 89. §. és az 1881. évi LIX. tcz. 39 §. kJ pontjában foglalt útmutatás ellenére a meg­hatalmazvány utólagos becsatolására fel nem hivta, ellenben ennek meghatalmazványát hivatalból pótolta és alpereseket meg nem jelen­teknek tekintve, azok ügyvesztesekké váltak, mihez képest az első­biróság ítéletét az 1881: LIX. tcz. 39. §. oj pontja alapján meg­semmisíteni és a keresetnek visszaadását elrendelni kellett. A kir. Curia : A mennyiben a másodbiróság az elsőbiróság Ítéletét megsemmisítette, végzése helybenhagyatik ; a mennyiben azonban a megelőző eljárást is megsemmisítette s a keresetlevél első példányát felperesnek visszaadatni rendelte, végzése megvál­toztattatik s az eljárás megsemmisítésével az elsőbiróság érdem­leges határozat hozatalára utasittatik. Indokok : Az elsőbiróság a tárgyaláson az I. rendű alperes által megbízott ügyvéd által megjelent alpereseket a megjelenés elmulasztása miatt marasztalván el, a mennyiben a másodbiróság e miatt az elsőbiróság ítéletét megsemmisítette, végzéseit ide vonatkozó indokaiból helybenhagyni kellett. De nem lehetett a megelőző eljárás megsemmisítésére fel­hozott okokat elfogadni, mert az, hogy felperesi ügyvéd a kereset­levélben a felperes püspök nevét ki nem tette, a prts. 64. §-ába ütköző szabálytalanság ugyan, de miután a keresetet nem a maga személyében, hanem mint beszterczebányai püspöki uradalom ren­des ügyésze indította, igy tehát tudni lehet, hogy felperes a beszterczebányai püspök legyen : nem oly lényeges alaki törvény­sértés, mely a peres ügy alapos eldöntését lehetetlenné tenné s így az 1881. évi LIX. tcz. 3Q. §. 0) pontjához képest semmiségi

Next

/
Thumbnails
Contents