Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

13 czimén, a keresetileg követelt összeg megfizetésére kötelezte. — Beismeri azt is, hogy az engedményező biztosítási társaság a biztosítási kötvényt neki megküldötte, illetve hogy az most is nála van. Ez által felperes jogelőde a maga kötelezettségének eleget tevén, az A. alatti szerint alperes tartozása lejárt, és miután annak megszűntét nem igazolta, a tőke, kamat és költség megfizetésére törvényszerűen köteleztetett. (1884 okt. 27. 4211. sz. a.) A kir. Curia : A kir. tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok : Az A. alatti okirat nem tekinthető utalványnak, mert abban sem utalványozó, sem utalványozott elő nem fordul. A keresk. törv. 294. §-a alá vonható kötelező jegynek sem lehet azt minősíteni, mert annak tartalma szerint alperes csak is a biztosítási kötvény kiszolgáltatásának viszonkötelezettsége mellett kötelez fizetést. Mind ezek mellett azonban alperesnek a felperes személyes kereseti joga ellen a viszonválaszban elkésve felhozott kifogását már azért sem lehet figyelembe venni, mert az ellenbeszédben a forgatók aláírásának valódiságát kétségbe nem vonta (pts. 159. §.) és mert a kitöltött forgatmányok tartalma nem enged kételyt arra nézve, hogy az eredeti hitelezőnek a fizetés felvételéhez való joga a felperesre lett átruházva, e ténynyel szemben pedig alperes azt a kifogást, hogy az A. alatti érték se felperes által B. M.-nek, sem az utóbbi által a biztosítási társulatnak ki nem fizettetett, sikerrel nem érvényesítheti. Viszont a mennyiben a követelés jogczime az A. alattiban határozottan ki van tüntetve, alperes az A. alatti okirat kiállításának alapul szolgált biztosítási szerződésből merített kifogásait még akkor is érvényesíthetné, ha az a^keresk. törv. 294. §-ában említett keresk. papirt képezné. (Kt. 296. §. harmadik bekezdése.) Alperes ebben az irányban azt hozta fel kifogásul, hogy a biztosítási szerződéstől kellő időben visszalépett s hogy ennélfogva tőle az A. alatti tárgyát képező első díjrészlet sem követelhető s ebbeli kifogásának támogatására hivatkozik a biztosítási társulatnak 1. sz. a. levelére, s a főeskü által bizonyítani kivánt azon ténykörülményre, hogy a biztosítási szerződés létrejötte alkalmával ki lett kötve, hogy a biztosítási díjrészletek utólagos félévi részlétekben fizetendők.