Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

3i 8 nem tétetik, a hozomány valódiságát a prts. 235. §-ában szabályozott eskü által bizonyítani nem lehet. Kir. Curia 7742 84. sz. a. helybenhagyta. 169. Kir. tábla: 4544/85. A házasság fenállásának tartama alatt, a dolog természetéből folyólag, a folytonos változások alá eshető közszerzemény terjedelme meg nem határozható és így az állagának megállapítása iránti kereset sem érvényesíthető. 170. Kir. tábla : 17332/84. A bírói gyakorlat a törvénytelen gyermekeknek anyjok utáni öröklési jogát törvényes gyermekek léte mellett is megállapította. Kir. Curia: 1181/85. sz- a- megváltoztatta és kimondotta: Az idl. törv. szab. 9. §a szerint végrendelet nem létében az örökhagyónak minden vagyona a tőle leszármazó törvényes gyermekekre száll. A törvény eme világos és határozott rendelkezése ellenére oly törvényes gyakorlat, mely az anyai hagyatékból az anya törvényes gyermeke mellett, ugyanannak törvénytelen gyermekét is örökségben részeltetné, nem keletkezhetett. Ily gyakorlat csak a-ion oldalrokonokkal szemben fejlődött ki, kik nem az örökhagyó anyától származtak s kik az idl. törv. szab. 12. §-a alapján igénylik az örökséget. 171. Kir. tábla: 10809 85. Az idl. törv. szab. 10. §-a értelmében leszármazók hiányában az apa és anya vannak hivatva az öröklésre, mindenik azon összeg erejéig, mely tőlük vagy águktól akár végrendelet folytán, akár a nélkül az örökhagyóra hárult. A törvényezen rendelkezése nem tesz különbséget a között: vajon a javak a szülők halála után, avagy azok életében és minő visszteher nélküli jogczimen jutottak a gyermek birtokába. Ebből folyólag azon körülmény, hogy a kereset tárgyát képező javak örökhagyónak szülei által férjhezmenetele alkalmával kiházasitási tárgyakul adattak át, a