Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

2Ó2 gyermekek tartása és nevelése feletti intézkedés ideiglenesen a gyámhatóságokra ruháztatott, nem a törvényesen elvált, hanem a válópert folytató, vagy törvényesen ugyan el nem vált, azon­ban tartósan külön válva élő szülök kiskorú gyermekeire vonat­koznak ; és mert jelen perben a felperes anya nem mint kiskorú Mária leányának gondnoka indította a keresetet, hanem maga nevében kérelmezi, miszerint az alperes apa a nevezett gyermek tartáséért részére havonkénti összegben meghatározandó dijnak megfizetésében elmarasztaltassék; következve a hivatolt törvény­nek a másodbirósági Ítéletben emiitett, a meg nem hasonlott szülök vagyontalan kiskorú gyermekeiknek tartásáról és nevelé­séről, illetőleg gondnokság alá helyezéséről intézkedő 11. s 30. §-ai alkalmazhatók nem lévén, az 1881 : LIX. tcz. 39. §. b) és cj pont­jaiban megjelölt semmiségi okok egyike sem forog fen. 132. Tekintve, hogy a váltó szövegéből kitűnik, miszerint annak értéke az elfogadó alperes és a «Tisza» biztositó-társaság között létrejött biztositási kötvényben lett felvéve és fel­peres társaság, kire ezen váltó a «Tisza» által forgatva lett, sem állítja, hogy ezen váltó az annak alapjául szol­gált biztositási szerződéstől független, sőt beismeri, hogy tűzkár esetén a «Tisza * felperes társaság által fizettetné a kárt, kétségtelen, hogy a kereseti váltó forgatmányozása által a «Tisza» magát a kereseti váltó kibocsátásának ala­pul szolgált biztositási szerződést czélozta felperes társa­ságra egyoldalulag átruházni. E szerint bebizonyitottnak lévén veendő, hogy a kereseti váltó nem mint önálló köve­telési czim, hanem az annak alapjául szolgált biztositási szerződéssel kapcsolatosan, mint az abból eredő fizetési kötelezettség biztosítására rendelt váltó alakjában kiállított dijkötvény ruháztatott át felperesre, utóbbi nem tekinthető oly harmadikul, a ki ellen az eredeti váltószerződés körül­ményeiből merített kifogás a v. t. 92. §-a értelmében érvé­ényesithető nem volna. Minthogy pedig a biztositási szerző­dés oly kétoldalú szerződést képez, mely a biztosított félnek

Next

/
Thumbnails
Contents