Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

2Ó2 gyermekek tartása és nevelése feletti intézkedés ideiglenesen a gyámhatóságokra ruháztatott, nem a törvényesen elvált, hanem a válópert folytató, vagy törvényesen ugyan el nem vált, azonban tartósan külön válva élő szülök kiskorú gyermekeire vonatkoznak ; és mert jelen perben a felperes anya nem mint kiskorú Mária leányának gondnoka indította a keresetet, hanem maga nevében kérelmezi, miszerint az alperes apa a nevezett gyermek tartáséért részére havonkénti összegben meghatározandó dijnak megfizetésében elmarasztaltassék; következve a hivatolt törvénynek a másodbirósági Ítéletben emiitett, a meg nem hasonlott szülök vagyontalan kiskorú gyermekeiknek tartásáról és neveléséről, illetőleg gondnokság alá helyezéséről intézkedő 11. s 30. §-ai alkalmazhatók nem lévén, az 1881 : LIX. tcz. 39. §. b) és cj pontjaiban megjelölt semmiségi okok egyike sem forog fen. 132. Tekintve, hogy a váltó szövegéből kitűnik, miszerint annak értéke az elfogadó alperes és a «Tisza» biztositó-társaság között létrejött biztositási kötvényben lett felvéve és felperes társaság, kire ezen váltó a «Tisza» által forgatva lett, sem állítja, hogy ezen váltó az annak alapjául szolgált biztositási szerződéstől független, sőt beismeri, hogy tűzkár esetén a «Tisza * felperes társaság által fizettetné a kárt, kétségtelen, hogy a kereseti váltó forgatmányozása által a «Tisza» magát a kereseti váltó kibocsátásának alapul szolgált biztositási szerződést czélozta felperes társaságra egyoldalulag átruházni. E szerint bebizonyitottnak lévén veendő, hogy a kereseti váltó nem mint önálló követelési czim, hanem az annak alapjául szolgált biztositási szerződéssel kapcsolatosan, mint az abból eredő fizetési kötelezettség biztosítására rendelt váltó alakjában kiállított dijkötvény ruháztatott át felperesre, utóbbi nem tekinthető oly harmadikul, a ki ellen az eredeti váltószerződés körülményeiből merített kifogás a v. t. 92. §-a értelmében érvéényesithető nem volna. Minthogy pedig a biztositási szerződés oly kétoldalú szerződést képez, mely a biztosított félnek