Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

251 peresi előadás, a mennyiben N. Ferencz és U. Péter tanúskodásai lehetősége ki van zárva. Ezenfelül a keresetben ugy tüntettetik fel az eset, mintha a B. alatti okmány felperes jogelődének kelet után harmadnapra (nov. 14-én) közvetve juttatott volna kezeihez, a többi periratokban pedig azt állitja felperes, hogy az jogelődének a kelet napján az utczán kézbesittetett; mig ellenben Sz. Gyula és L. Gyula tanusitják, miként P. Mór a B. alattit nyomban a kiállítás után az irodában vette át. ad 4. A C. alatti levél tartalmának lényege a B. alattival azonos lévén, emez pedig a felperesi álláspontnak megfelelő hatálylyal nem birván : a válaszadás elmulasztásából annál kevésbbé lehet alperes hátrányára következtetést vonni, miután S. János vallomásából kitetszőleg annak tartalma felől a kézbesítéskor tudomást nem is szerzett. aj a tagadással szemben nem igazolta, hogy S. János, annak — a vitatott értelemben való — kiállítására jogosított volt; bj annak czélja nem is lehetett a mennyiség meghatározása; cj az abban foglalt hivatkozásokkal az A. alatti határozmányai épségben tartattak ; ad aj felperes — ki a B. alattit bizonyítékul használni kívánja, tehát kifogásolt hatályát igazolni tartozik — e részben azt érvényesiti: hogy a központi iroda igtató számával és czimbélyegével ellátott ez okmány alperesre nézve annál is inkább kötelező, mivel az A—R., s különösen 0. alattiakból kitetszhetőleg, tisztségei s különösen központi irodája, ügyletek önálló megkötésére jogosítottak. Ezen kivül ez utóbbi körülményre nézve visszakinálhatlan főesküt is ajánl. A két első indok — miután a központi iroda nem jogi személy — mint lényegtelen formaság számba sem jöhet; az A—R. alatti levelezések és táviratok pedig felperes amaz állítását, hogy az azokat kiállító közegek önállóan, tehát alperes különleges utasítása vagy jóváhagyásának fentartása nélkül jártak el, épen nem igazolják, különösen az O. 1. alattiból csak annyi tűnik ki, hogy az ügyletek megkötéséhez szükségelt tájékoztató adatok tudandók meg előzetesen a központi irodában. A főesküt meg mellőzni kellett azért, mert egyrészt S. János hatásköre, a perrendszerü bizonyítékok más nemével is meghatá-