Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

243 tett, hogy ez ügyben a községi elöljáróság illetéktelen s a panaszlott letartóztatás ifj. Sz. Istvánnak azon kívánsága folytán rendeltetett el, hogy ö felette a községi elöljáróság bíráskodjék. Ily körülmények közt a községi elöljáróság, akkor, midőn panaszost elzárta, nem követte el a hatalmával való visszaélést, mely pedig a 193. §-ába ütköző vétségnek főismérve. De ettől eltekintve is a döntő körülmény itt az, hogy senkinek személyes szabadsága saját beleegyezésével nem sérthető, minélfogva midőn beigazolt tény az, hogy ifj. Sz. István személyes szabadságának panaszolt korlátozása saját beleegyezésével történt, I—VII. r. vádlottak az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól fel voltak mentendők. A VIII. r. vádlott ugy a vizsgálat mint a végtárgyalás során beismerte, hogy az anyjának : «olyat teszek kenddel, mely miatt a börtönben fogok elrothadnia szavakat mondta. Ezen szavak azonban nem foglalják magukban azon veszélyes fenyegetés ismérveit, melyek a Kbtk. 41, §-ában foglaltatnak; mert e szavakból semmi közveszélyes bűntény elkövetésével való fenyegetés vádlott e részbeni tagadásával szemben ki nem magyarázható akkor, midőn vádlott e szavakat elitéltetése folytán felizgult lelki állapotban mondta s midőn anyját sem az előtt, sem az óta soha sem bántalmazta; de az anyja maga sem értelmezte ama szavakat fenyegetőknek, a mennyiben azok miatt fia ellen panaszt nem emelt, s melyért büntettetni nem kérte. Ezek folytán az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól VIII. r. vádlott is fel volt mentendő, stb. (1884 nov. 3. 2626. sz. a.) A bpesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítélete részben megváltoztattatik és A. Sándor, T. István, Sz. István, D. György, E. István, A. K. András és M. Sz. András vádlottak a btk. 193. §-a alá tartozó szabadság elleni vétségben vétkeseknek mondatnak ki és a btk. 92. §-a alkalmazásával egyenkint 10 frt pénzbüntetésre . . ítéltetnek; egyebekben, stb. Mert a fent megnevezett vádlottak beismerik, hogy ifj. Sz. Istvánt 1885 márcz. 11-én édes anyja panasza folytán a községi elöljáróság elé meghivatván, az anyja ellen használt fenyegetés és illetlen magaviselet miatt hatáskörük túllépésével 48 órai letartóztatásra elitélték s ezen ítéletet másnap eképen végre is 16*