Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

2J0 egyik esküdt hozta javaslatba s miután a többi esküdt ezek megválasztásához hallgatag hozzájárult s miután a kiegészítési választás módja bizonyos formákhoz kötve nincsen, a választás módja miatti semmiségi panasz alappal nem bir ; tekintve, hogy az elj. szab. 75. §-ában körülirt figyelmeztetést a végtárgyalási jegyzőkönyv szerint az esküdtek irányában az elnök teljesítette, e közokirat ellenében a semmiségi panaszban tett egyszerű állitás figyelembe nem vehető; tekintve, hogy az eljárási szabályok 54. §-ában körülirt kérdésekre a vádlott a végtárgyalási jegyzőkönyv szerint kihallgattatott s a vádlevél felolvasása után arra való nyilatkozattétel végett a vádlott felhiva lett, a vádlott kihallgatásának hiányossága miatt emelt semmiségi panasz annál kevésbbé volt figyelembe vehető, mert az elj. szab. 62. §-a szerint a vádlott tetszésétől függ, vajon akar-e előre az ügy felett nyilatkozni; továbbá, mert a bizonyítási eljárás befejezése után a felek kijelentették, hogy előadni valójuk nincsen és a magánvádló a vádlotthoz még intézendő kérdésekre nézve semmiféle előterjesztést sem tett s végre, mert a határozathozatal végett visszavonult esküdteknek, az irott tanúvallomások kivételével, átadott vizsgálati iratokból arról, hogy vádlott a szerzője a vád tárgyát képező közleményeknek, volt alkalmuk meggyőződést szerezniök, mit az első kérdésre adott feleletük kétségtelenül tanusit; tekintve, hogy az esküdtek a közönségtől a semmiségi panasz szerint is egy korlát által elkülönítve voltak, arra nézve pedig, mintha ennek daczára a közönség köréből velük valaki érintkezett volna, a tárgyalási jegyzőkönyv mit sem tartalmaz, holott fel sem tehető, hogy ez iránti figyelmeztetését, ha arra alapos ok fenforgott, a magánvádló megtenni elmulasztotta volna ; tekintve, hogy a semmiségi panasznak azon pontját, mintha a kérdések nem lettek volna elég világosak és egyszerűek, azoknak az elj. szab. 72. §-a szerinti szerkezete megczáfolja és azok szerkezetében a végtárgyalási jegyzőkönyv szerint a magánvádló nyíltan megnyugodott; végre tekintve, hogy az esküdtek határozatát főnökük az elj. szab. 82. §-ának megfelelő módon hirdette ki, a feleleteket a bíróság elnöke és jegyzője aláirta, azt pedig, hogy az esküdtek főnöke is aláírja, a most hivatkozott szakasz nem rendeli: ezeknél fogva a semmiségi panasz mint alaptalan elvettetik.