Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)
222 lés mikénti foganatosítását tanúsító ügyiratokból kitűnik, miszerint a becslés a prts 216. §-a értelmében foganatosíttatott, a becslök többsége az osztozkodó testvérek birtokát összesen 124725 frt 47 krban, felperest illető részt 34779 frt 33 krban, I. r. alperest illető részt 38363 frt 84 krban és végre II. r. alperest illető részt 51582 frt 30 krban állapították meg. Ezen szakértő becsüt az által, hogy az érdekelt felek az ellen óvást nem tettek, azt részükről elfogadottnak tekinteni s e jelen ügy elbírálásánál alapul venni kellett. Nem vétethetett tehát figyelembe felperes és II. r. alperesnek e megejtett becslés ellen ez alkalommal felhozott ellenvetése, ugy nem különben azon kérelmüknek sem adható hely, hogy felperes és II. r. alperes szakértőinek külön két szavazat tulajdoníttassák, mert ily megállapodás sem az egyezkedési szerződésben, sem pedig a később létrejött osztályos egyezségben kikötve nem lett; valamint annak sem, hogy a becsüsök véleménye közt felmerült különbözet vétessék közép aránynak, miután ily egyezkedés vagy megállapodás e felek közt létre nem jött s e gyakorlat ily eljárást nem érvényesit. Ily körülmények közt tehát a bíróság közbenjöttével szabályszerűen megejtett szakértő becslők többségének becsüje volt alapul veendő és ehhez képest, tekintettel arra, hogy ezen vélemény illetőleg becsű tanúsága szerint II. r. alperes e fentebbi kiszámitás szerint egyedül vált kötelessé felperes örökrészét kiegészíteni, s miután I. r. alperes az őt illető örökrész kiegészítése iránti jogát magának külön uton érvényesíteni fentartotta, azt érintetlenül hagyni, ez alperes iránti keresetével elutasítani, II. r. alperest azonban a fentiekhez képest marasztalni kellett. (1884. decz. 5. 15435. sz- a-) A bpesti kir. tábla : Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik, a marasztalási összeg azonban 5487 frt 47 krra leszállittatik. Mert jóllehet helyes kiszámitás alapján felperes osztályrész 6795 frt 82 krral egészítendő ki II. r. alperes által, de miután felperes az első tárgyalás alkalmával ez alperest csak 5487 frt 47 krban kérte marasztalhatni, az ítélet pedig a kérelmen tul nem terjedhet, e marasztalási összeget leszállítani kellett, stb. (1885 márcz. 10. 8331. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbb bírósági Ítélet megváltozta-