Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

210 fenyegetés, a melylyel a sértettet a nemi közösülésre állítólag kényszeritette, olyan lett volna, a minőt a btk. 234. §-a kiván, s a melynek fenforgása a btk. 232. §-a és 235. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettét állapítaná meg, vádlott ellenében bebizonyítható nem volt; a btk. 243. §-a szerint minősülő vérfertőztetés bűntettét képezi, mely ellene saját vallomása alapján beigazolva lévén, öt abban bűnösnek kimondani kellett, stb. (1885 június 18. 1883. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Tekintve, hogy vádlott a vérfertőztetést képező nemi közösülést saját leányán és igy lemenő ágbeli rokonon hajtotta végre, tekintve, hogy a btk. 243. §-a szerint e cselekmény fogházzal büntettetik ; tekintve, hogy a fogház csak vétség után szabható ki, ugyanazért az elsőbiróság ítélete részben megváltoztattatik, vádlott az ellene elsőbiróságilag megállapított büntetés helyett 2 évi fogházra Ítéltetik, a mellékbüntetés tartama 2 évre leszállittatik ; egyebekben, stb. (1885 aug. 17. 25824. sz. a.) A kir. Curia: A vádbeli cselekmény a btk. 243. §-ban meghatározott felmenő és lemenő ágbeli rokonok közt elkövetett vérfertőztetést képezi. Vádlott ebben mint bűntettben mondatik ki bűnösnek és a btk. 89. és 90. §. alkalmazásával négy évi fegyházra és 6 évi hivatalvesztésre ítéltetik stb. Indokok: Vádlott beismeri, hogy 18 évet be nem töltött, de 14 évet túlhaladott életkorú természetes és törvényesített leányával többször közösült; a btk. 232. §-a első és második pontjának megfelelő erőszak, illetőleg védelemre tehetetlen állapotba helyezés bizonyítva nem lévén, a vádbeli cselekmény a 243. §-ban meghatározott vérfertöztetésnek volt minősítendő, mely a vádlottra nézve fegyházzal büntetendő büntettet képez. Mert a törvény azon rendelkezéséből, mely szerint felmenő és lemenő ágbeli rokonok közötti nemi közösülés képezik a vérfertőztetést, de a dolog természetéből is szükségszerűen következik, hogy ezen büntetendő cselekmény elkövetéséhez két személy hozzájárulása szükséges: egyik a felmenő, másik a lemenő ágbeli rokon. A 243. §. azon rendelkezése tehát, mely szerint vérfertőztetés a felmenő ágbeli rokonon öt évig terjedhető fegyházzal és lemenő ágbelin pedig hét évig terjedhető fogházzal büntetendő,