Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

i99 kadás 60 méterrel előbb történt, mint a 6 méter széles kivágás; a 123. sz. a. igazoltatik, hogy a kiszakadás s kivágáson folyó viz egyesülten folyik. Ezekből kétségtelen, hogy alperes kára elemi csapások közé soroztatik. A 2233/81. sz. a. a tanuk vallomása gátkivágást, a gátkiszakadást, meg hágást, a vizzel egyesülését igazolják. A 117/12. sz. a. igazoltatik, hogy már a füzfás gát kivágatott, a Bárdos partját a viz mégis több helyen meghágta s a vizek egyesülten hömpölyögtek tovább. A 2417. sz. a. G. József folyammérnök vallomása szerint e kiszakadás Gyula felett a Bárdoson történvén, ugy az minden körülmények közt a lapályos földeket elborította volna az esetben is, ha a füzfás gát ki nem vágatik. A 240. sz. jegyzőkönyv tanúsága szerint a gát kivágása s a Bárdos part meghágása egy időben történt. A 714. sz. jegyzőkönyv szerint az Anya-Körös Szék-Udvarnál szakadt ki, s a közeli faluk földjein által a viz Gyula és Csaba irányába tódult. Az 1032. számú jegyzőkönyv szerint alperes az 1881. évben a haszonbérelt földet használta volt s termése is lett. Az 1949. sz. tjkvben igazoltatik, hogy feles szántóitól 43 köböl búzát nyert. Ezen tanúvallomásokból kitűnvén, hogy a kérdéses föld a műszaki müveletek nélkül is elboríttatott volna s kétségtelen az is, hogy alperesnek termése s így anyagi haszna is volt, . . stb. A bpesti kir. tábla : Az elsőbiróság ítélete indokainál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert az, hogy a füzes fa-gát kivágása folytán a kibérelt területre ömlött viz s az előviz-csatorna partját meghágott viz mily arányban okozott kárt, meg nem állapitható, ellenben tanuk vallomásával igazoltatott, miszerint alperes a szántóföldeken kárt nem szenvedett, de a legelőt s kaszálót is, habár nem oly haszonnal, mint az előbbi években, mégis használta. (1885 május 18. 14158. sz. a.) A kir. Curia : Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával a kereseti összeg 168 frtra leszállittatik. Indokok: Mindkét fél előadásából kétségtelen, hogy alperes a B. alatti haszonbéri szerződés mellett felperes b.-gyulai birtokát 1880 szept. 29-étől 1881 szept. 29-éig haszonbérben birta s az ezért járó 900 frt bért meg nem fizette. A B. alatti szerződés 4. s 7. pontjának egybevetéséből az tűnik ki, hogy elemi csapásokért bérbeadó felelősséget nem vál-