Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

J95 Indokok: Mert a hit alatt kihallgatott tanuk vallomása szerint örökhagyó R. Anna írásban foglalt szóbeli magánvégrendeleténél négy tanú volt jelen, kik egyezően vallják, hogy végrendelkező öntudatos állapotban akként tette szóbelileg végintézkedését, a mint az a tanuk által kiállított bizonyítványban foglaltatik. Azon körülmény, hogy a szóbeli végrendeleti tanuk közül K. Péter tanú nem egyszerre jelent meg a többi tanukkal végrendelkezőknél, hanem későbben, a végrendelet érvénytelenitésére nem szolgálhat, mert az előbb megjelent tanuk végrendelkezönek akaratát irásba foglalván, ezen feljegyzés K. Péter tanú megérkezésével ezen tanú előtt a végrendelkező jelenlétében felolvastatott és K. Péter tanú előadása szerint végrendelkező által helybenhagyatott. Nem jöhet figyelembe K. Péter tanúnak a hagyatéki eljárás folyamán tehát peren kivül kivett eltérő vallomása. Ekként tehát a megtámadott végrendelet, mely tartalma szerint nyilván a szőlőkből álló encsencsi 64. sz. telekjegyzőkönyvi ingatlanból örökhagyóra nem csupán szülei után közvetlenül, hanem leszármazók nélkül elhalt testvérei után háramlott illetőségről intézkedik, érvényében fentartani, annak értelmében az örökhagyó által a. feleknek szánt örökrészeket megállapítani kellett. (1884 máj. 23. 2970. sz. a.) A bpesti kir. tábla: ... A végrendelet érvénytelennek nyilvánittatik . . . Indokok: Felperes keresetének hely adandó volt, mert a per során kihallgatott M. Sándor, M. Lajos, B. János és K. Péter végrendeleti tanuk egybehangzó vallomásaival bebizonyíttatott, hogy néhai D. Miklósné, sz. R. Anna a keresethez másolatban B. alatt, a hagyatéki iratokhoz C. alatt csatolt bizonyítványban foglalt végakaratát élő szóval csakis 3 tanú előtt nyilatkoztatta ki; K. Péter negyedik tanú azonban a helyszínére csak akkor érkezett, midőn örökhagyónak nyilatkozatáról készített jegyzéket M. Sándor már elkészítette, mely jegyzéket felolvasása után K. Péter is aláirta a nélkül, hogy a végrendelkező nyilatkozatát egész terjedelmében magától a nyilatkozótól hallotta volna; minthogy pedig a szóbeli magánvégrendelet érvényességéhez az 1876: XVI. tcz. 15. §-a szerint négy tanú jelenléte szükséges; ezen felül végrendelkezőnek ki kell azt is nyilatkoztatnia, mikép 13*