Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

73 tekintve végre, hogy az öröklött vagyonnak tulajdonul átvétele is azon vagyonnak megszerzését képezi: megállapítottnak kellett elfogadni, hogy V. György az által, hogy a kérdéses üstöt, melyről tudta, hogy azt anyja orgazdasággal szerezte meg, ennek hagyatékából mint örökséget átvette, sőt azt a hatóság keresése elől elrejtette: az orgazdaság vétségét követte el, stb. A mi pedig a 3 zsákot illeti, igaz, hogy H. Mátyásné nem mondta ugyan V. Gergelynek, hogy ő azokat lopta; — de V. Gergely ismervén H. Mátyásné vagyoni állapotát, a fenforgó többi körülmények mellett, melyek között azon zsákok eladása történt, nem csak gyaníthatta, hanem egyenesen tudnia kellett, hogy azok is csak lopás által juthattak H. Mátyásné kezeihez és rendelkezése alá. A büntetés kimérésénél figyelembe vétetett H. Mátyásné A. Eszter vádlottnőt illetőleg, hogy az ellene alsóbiróságilag felhozott súlyosító körülményen felül bűnösségét még az is súlyosbítja, hogy V. László káros bizodalmával legcsunyábban visszaélt, őt vakmerően rágalmazta és lopásait hosszú időn át folytatta, végre figyelembe vétetett a lopott tárgyak nagyobb értéke. Sz. Mihály vádlott ellen is súlyosító körülményt képez, hogy ö tettét ismételte, s hogy az általa megszerzett tárgyak értéke csaknem 50 frtra rug. Végül V. Gergely vádlott terhére szinte a tett ismétlése szól, de tekintettel a tárgyak csekélyebb értékére, büntetése enyhébben volt kiszabandó. 39Részegeskedés és ezzel kapcsolatban botrányos magaviselet ügyvédnél fegyelmi vétséget képez. — A vizsgálat folyama alatt megesketett tanuknak a végtárgyalásra meg nem idézése. (1885 szept. 26. 298. sz. a.) A kassai ügyvédi kamara fegyelmi birósága: abauj-szántói ügyvéd és kamarai tag az'1874: XXXIV. tcz. 65. §-a alapján az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét sértő botrá-