Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

22 rozottabb lett volna, nem is állította és a netán szóval tett Ígéretnek sem helyét, sem idejét meg nem határozta, ily körülmények között pedig tekintettel különösen az. 7. s 3. 7. alatti levelek tartalmára, főesküvel bizonyításnak helye nem lehet. Ezek alapján, stb. (1884 nov. 4. 4098. sz. a.) Kir. Curia : A kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróság indokaiban kellőleg kifejtve találtatik, hogy felperes 1879. évben, az akkoron közte és alperes között fenállott alkalmi egyesülésből kifolyólag alperest terhelő veszteségekre nézve kiegyezvén, ugyanakkor alperes ellenében fenállott követeléséből 8000 frtot, melyet most követel, elengedett és arról végképen lemondott; továbbá, hogy a többi fentartott követelésére nézve felperest alperesnek atyja teljesen kielégítette, és hogy ezek szerint felperes a keresetének tárgyát képező 8000 frtot csak alperesnek egy utóbb tett Ígérete alapján volna jogositva követelni. Hogy alperes a most szóban levő 8000 frtnak kárpótlására vonatkozólag utólag vagyis a kiegyezés után Ígéretet tett felperesnek, azt alperes maga is beismeri, de azon korlátozással, hogy a 8000 frtot csak azon keresményéből Ígérte törleszteni, melyre neki felperes üzleti összeköttetés és egyéb segédkezés által alkalmat nyujtand. Az ezen alperesi előadás bizonyításául felmutatott z. és 3. sz. alatti felperesi levelek tartalmának összevetéséből csakugyan az is látszik, hogy akkoriban felperes maga is ily uton és módon számított kárpótoltatásra, azonban a felperes részéről D. a. csatolt, az 1879. évben keletkezett 2. és 3. sz. alatti levelek után majdnem két évvel, t. i. 1881 július 10-én alperes által irt levélben, jelesen annak végpontjában ez utóbbi maga elejti a fizetési Ígéretéhez kötött fenébb érintett azon feltételt, hogy t. i. a menynyiben neki felperes a keresetre alkalmat fog adni, és ettől függetlenül azt kijelenti, hogy daczára annak, hogy felperes ezen irányban tett ígéretet nem teljesítette, ő nem akarja, hogy felperes nála valamit veszítsen, és hogy ki fogja öt, habár csekélyebb részletfizetések utján is elégíteni, de ugyanazon levelében fizetési kötelezettségének bekövetkezését attól teszi függővé, hogy ha a tevékenysége által ujonan megállapított üzletének tőkéjéből valamely részt nélkülözhet.