Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

i6 A budapesti kir. tábla: A kir. tszék Ítéletének részbeni megváltoztatása mellett köteles alperes 2200 frtnyi tökét . . . felperesnek az esetre megfizetni, ha felperes pótesküt tesz arra, hogy az 1882 január 7-én kelt, s az ellenirathoz 6. 7. alatt becsatolt adásvételi szerződés alapján vevő Cz. Péter és neje által lefizetett vételárt néhai G. Sebestyén vette fel, s hogy felperes ezen összegről le nem mondott, egyébként pedig az elsöbiróság Ítélete helybenhagyatik, stb , mert különben a 2200 frtra nézve is keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Azon körülmény, hogy néhai G. Sebestyén a 7. '/. alatti szerződés szerint ingatlan birtokát felperesnek eladta, azonban az élethossziglani haszonélvezeti jogot magának fentartotta, s hogy a takarékpénztári könyvecskéket rokonai nevére állíttatta ki, arra enged ugyan következtetni, hogy G. Sebestyén annak tudatában, miszerint szerzetes pap létére végrendeletet nem tehet, mégis szerzett vagyonát halála után rokonainak juttatni kívánta, a mint ezt különben is T. Endre tanú vallja és alperes is perbeszédeiben, jelesen ellenvégiratában előadja; tekintve azonban, hogy felperes a takarékpénztári könyvecskéknek birtokában soha sem volt és nem is állítja, hogy G. Sebestyén a betéteket neki illetve, rokonainak ajándékozta, a puszta ajándékozási szándék pedig tényleges átadás nélkül a tárgyra jogczimet nem ad, de a végrendelet helyét, illetve a végrendeleti képesség hiányát nem pótolhatja, másrészt pedig felperes azon állítását, hogy G. Sebestyén a takarékpénztári könyveket csak őrizetébe vette, nem bizonyította : ehez képest az elsőbirósági ítéletet, a mennyiben felperesnek a tptári könyvecskékre való tulajdonjoga meg nem állapíttatott, ezen indokokból helybenhagyni kellett. De figyelembe veendő másrészt, hogy G. Sebestyén a félbenei 76. sz. tjkvben felvett ingatlant a 7. 7. alatti szerződéssel felperesnek eladta és a tlkönyvi átíratást megengedte, minek folytán s miután a tulajdonjog felperes javára bekebeleztetett, felperes ezen ingatlanra minden harmadik személy, sőt az előbbeni tulajdonos ellen is érvényesíthető tulajdonjogot szerzett oly hatálylyal, hogy az annak alapját képezett szerződés csak mindkét szerződő fél megegyezése mellett helyeztethetett hatályon kivül. Igaz ugyan, hogy ezen szerződés a 6. 7. alatti szerződéssel mindkét fél hozzá-