Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

3 állása felmondás folytán megszűnt és felperes 600 frtnyi végkielé­gítésben részesítendő és felperes a közigazgatási hatósági iratok­ból kitünőleg, ugy saját beismerése szerint, a végkielégítést tényleg fel is vette ; azon körülménynek pedig, hogy felperes a végkielé­gítésnek felvétele és fél évvel a végleges határozat kelte után az előbbi határozatnak értelmezése iránt folyamodott, illetve Baja város tanácsának a bajai izr. hitközségnek indítványa folytán az előbb felvett 154 frtnak a 600 frtba való beszámítása mellett csak 4.46 frtot fizetett ki, eredmény nélkül felfolyamodott, alperes irányában nem oly hatály tulajdonitható, mintha alperes immár a két határozat közt lefolyt hat havi fizetését további 350 frttal kifizetni tartoznék és pedig annyival kevésbbé, mert a végkielégítésnek megoldása és elfogadása a rendes fizetéshez való igényt kizárja, de különben maga felperes is ügyét 1879. évi január hó 13-án kelt ministeri rendelettel véglegesen eldöntöttnek tekintette akkor, midőn a H. alatti 7763/880. sz. a. semmitőszéki határozat szerint az 1879. évi 5268. sz. keresetében az 1879. évi január és február hóra eső tanítói fizetését azért vette igénybe, mivel a rendelettel megállapított végkielégítést csak ezen rendelet keltétől, illetve annak közlésétől vélte számithatónak, és mind­ezekhez képest alperesnek a G. alatti okiratban foglalt azon kötelezettsége, miszerint felperes ügyének végleges eldöntéséig havi fizetését kiszolgáltatni tartozik, az 1879. évi január hó '3-án mint az 5. 7. alatti ministeri rendelet keltével szűnt meg: ennél­fogva felperes járandóságát az 1878. évi január i-től az 1879. évi január 30-ig vagyis 13 hóra, összesen 650 frtban megállapítani . . . kellett, stb. (1884 május 5. 16280. sz. a.) Kir. Curia: A kir. tábla ítélete az abban felhozott indo­koknál fogva helybenhagyatik annál inkább, mert alperes hitköz­ség a G. alatti értesítésében kijelentette, hogy felperes fizetése ügyének végkiegyenlitéséig a pénztárnál továbbá is utalványozva van és pedig kijelentette ezt 1877. október i-én vagyis a fel­mondási idő eltelte után ; minél fogva a felmondásra többé sike­resen nem hivatkozhatik ; mert továbbá a panaszos ügye nem a 4. 7. alatti 1878. január 16-án kelt választott bírósági Ítélettel, hanem a vallás- és közoktatási ministernek 1878. január 13-án kelt 5. 7. alatti rendeletével nyert elintézést, melynek alapján fel­1*

Next

/
Thumbnails
Contents